A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
74 M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes... gáltatásban is voltak előjogaik. Megszégyenítő, testcsonkító büntetésekre nem ítélhették őket. A források is igazolják, hogy csak cívisnek ítéltek arestomot testi büntetés helyett (első elkövetés esetén) az általunk tárgyalt ügyekben. így a vádolt cívisek számát legalább 60-ra becsüljük, 5-6 vádlottra évente, ami a tárgyalt bűncselekmények vádlottjainak megközelítőleg 10 %-át teszi ki, s egyúttal megfelel a teljes polgárjoggal rendelkező lakosok arányának is a debreceni népességen belül. A cívisek között is voltak notórius személyek, akik mit sem törődve a polgársággal szembeni erkölcsi követelményekkel újra és újra visszatértek a bíróság elé, mint pl. a fent említett kötélverő, aki 2 hétre rá, hogy befejezte a rárótt mészhordást, újra a bíróság elé került. Fogadása ellenére "ismét elvetemedett", s másoknak mondta: “Ő cívis, nem verik meg őtet." 40 pálcányit tévedett.51 Jóforma legény lehetett Disznós Mihály is, aki korszakunkban először 1743-ban a Cegléd utcai csapszéken tűnik fel egy 9 fős verekedésben, s az akkori káromkodását elfordítva csak 12 pálcát kap. A következő évben csapszékes káromkodóként már 36 pálcát vertek rá, s a jegyzőkönyvben feltüntetik, hogy nem akadály concívissége, mert "relábált", azaz visszaesett korábbi bűnébe. Ezek után 46- 47-ben újabb 24-24 pálcát kap részegeskedésért, káromkodásért.52 Kovács Györgynek 1743-ban a pálcáztatás alól azzal sikerült megmenekülnie, hogy inkább fizetett: cívisnek ajánlotta magát. A részegségért, káromkodásért kiszabott 4 napi arestom indoklása pedig az, hogy nem concivis, most ajánlotta, hogy concívitáltatja magát, különben meg- pálcáztatott volna.53 A vádlott cívisek között nem szerepelnek a városi társadalom előkelőségei, a gazdag kalmárok, kereskedők, szenátorok, sem az értelmiségiek. Nemességre utaló jelzést sem találtunk, igaz a nemesi jogokat a városban úgysem lehetett érvényesíteni. A nemesség számára itt elérhető maximum a polgárjog teljes élvezete. Tudjuk, hogy a város vagyonos családjai közt nem egy nemesi volt, s közülük jó né- hányan különböző tisztségeket, hivatalokat vállalva részt vettek a város vezetésében. A városi társadalom felső rétegéből mindössze két nagytanácsbeli személynek volt ügye a bíróságon. Konyári Jánost м IV. A. 1018. e. 5. k. 760. 1744. aug. 20. 52 Uo. 665., 713.1743. nov. 9., 1744. márc. 14.; IV. A. 1018. e. 6. k. 165., 305-6.1746. márc. 12., 1747. júl. 29. 53IV. A. 1018. e. 5. k. 616.1743. máj. 25.
