A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a hajdúkerületi törvényszék előtt indított bűnügyekben
52 Nagy Sándor: Kínvallatás a hajdúvárosok és a ... kényszerrel vallattak. Ezúttal Szellemi Mihály tanácsnok nyomozás közben a gyanúsítottat éheztette és kurtavasba tétette. A kerületi közgyűlés - rosszallása mellett - a tanácsnokot megintette és figyelmeztette, „a kinfaggatásnak e nemétől is. sőt általában minden kínfaggatástól a jövőre nézve kemény fenyíték terhe alatt óvakodjék”. A tanácsot pedig utasította, hogy kötelessége szerint hivatalnokaira vigyázzon fel, nehogy hasonló visszaéléseket kövessenek el. 72 Úgy látszik, hogy Szellemi Mihály a megintést és figyelmeztetést nem vette komolyan, mert 1848-ban még durvább módszert alkalmazott. A gyanúsítottat nemcsak megverette, hanem még égő pecsétviaszt is csepegtetett rá. Emiatt aztán a kerületi tisztifőügyész vádat emelt ellene. Az 1848. decemberében kitűzött tárgyaláson azonban nem jelent meg, az 1849. márciusi tárgyaláskor pedig honvédtisztként katonai szolgálatot teljesített. Az ügy iratait ekkor a levéltárba tették s többé nem vették elő.73 Az 1848/49-es szabadságharc bukása után, a kerületi törvényszék utolsó ülését 1850. május 22-én tartotta meg s ezzel működésének feudáliskorszaka lezárult, az önkényuralom rendelkezése folytán maga a Hajdúkerület is megszűnt. 1790 után a feudáliskorszak végéig a pálcázás és korbácsolásnak a nem-nemesek elleni büntetőeljárásban alkalmazását illetően felemás jogi helyzet volt. Vallatásnál történő alkalmazását törvény és ennek alapján kiadott helytartótanácsi rendeletek tiltották s az ez ellen vétőket a büntetőbíróságok felelősségre vonták. Ugyanakkor a nemnemesek ellen indított büntetőügyekben a pálcázást, korbácsolást a bíróságok főbüntetésként szabhatták ki és ha a vádlottat szabadvesztéssel büntették, mellékbüntetésül meghatározott számú pálca, illetve korbács csapás kiszabása kötelező volt. A hajdúkerületi törvényszék 11 esztendei kényszerű szünetelés után, 1861. június 6-án kezdte meg működését az Országbírói Értekezlet által kidolgozott Ideiglenes Törvénykezési Szabályok /ITSZ/ alapján. Ez a Szabályzat az említett felemás állapotot alapvető rendelkezéssel, de nem teljes következetességgel szüntette meg. A nemesek és nem-nemesek által elkövetett büntettek büntetés módjának, nemé72 Uo. A Hajdúkerület közgyűlési jegyzőkönyvei.ЗЗ.к. 1845.február 23. №417. 73 Uo. A Hajdúkerület büntető törvényszékének jegyzőkönyvei.4.k,1848.december ll.№273. és B.ügyek. 1849.Fasc.4.V.N°8. ________===^^=^^====
