A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A közlekedés és a kőutak Debrecenben a XIX. század végéig
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 165 pedig rettenetes a por, a télben a fagyos göröngyök csaknem lehetetlenné teszik a közlekedést...".27 28 Debrecenben ekkor már rendszeresen közlekedik a "társaskocsi", az "omnibusz", éspedig az indóház és a nagyerdő között. De nem sok köszönet van benne, éppen a rossz útállapotok miatt. Előfordult ugyanis a Péterfíán, hogy az omnibusz az utasokkal együtt, "akik éppen áldották a nyaktörő utat, amint az omnibusz hirtelen megzökkent egy kátyúban s felborult...". Később javul valamit a társas közlekedés, főleg 1880-tól, amikor új vállalkozó indít járatokat a nagytemplom melletti "Telegdi-háztól" az ugyancsak "Telegdi-féle sziksós fürdőbe", a nagyerdőre. Ugyaninnen indulnak az omnibuszok vásáros napokon "a sertés és lóvásárba is ha szükségeltetik a vasúthoz is...". A rendszeres terménypiac helyén, a Főpiacon, piaci napokon "mérhetetlen" szemét gyűlik össze. Ennek összetakarítását a város utcaseprőkkel végezteti el, kiknek ez a tevékenysége még nagyobb port ver fel. Már 1870 táján az utcák locsolásával próbálnak a porfelhő ellen védekezni, ehhez azonban sem elég locsolókocsi, sem elég víz nincsen. Nem mulasztható el annak a meghökkentő hímek a közlése, mely szerint ellopták a Kádas utca fából való útburkolatát, éspedig "összetartó gerendázatával" együtt. Ám hamarosan kiderül: vaklárma volt a hír, hiszen a bontást maga az útbiztos végeztette el. S még egy, a csodával határos hír: "Árvíz fenyeget Debrecenben",29 minthogy a "Tilalmason" lévő árok iszappal és hordalékkal eltömődött s emiatt a "...honvéd laktanya mellett lévő Tóczó folyás kiöntéssel fenyeget...". A Liszkay Sámuel féle térképnél szó esett a városból kivezető utakról. Ezek rendezéséről és "kihasításáról" az 1876. júliusi magiszt- rátusi közgyűlés határoz.30 A 17 tételben felsorolt utak közül a Mikepércsre, Vámospércsre, Hadházra és Böszörménybe vezető utak már kijelöltettek, azokkal teendő nincsen. "A Monostorra járó út azon okon nem jelöltetik ki, mert /.../ a józsai úttal kell egyesíteni s az csak a düllőzés alkalmával lesz szabályozható...". Valamennyi kivezető út részletes leírását mellőzve, a jellemzők közül elsőként a sámsoni út leírása a következő: együtt halad az Acsádra vezetővel a Csapókért északkeleti széléig, ahol azután keletre "hajlik" s visz a "Szíki-gyakor 27 M.e. 1875.évf.l84.sz. 28 M.e. 1872.évf.júl.l8.sz. 29 M.e. 1872.évf.237.sz.nov.30. 30 HBMLIV.B. 1403/a 1876.- 121/4226.sz.
