A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A közlekedés és a kőutak Debrecenben a XIX. század végéig
157 A postajáratok fokozatos kialakulása bizonyára hatással volt az utak kiépítésére is. Az első debreceni postavivők a város mészáros céhének legényei, akik földesuruk, Hunyadi szabadalmi levele birtokában, a marhahajtással együtt vállalták a postai küldemények továbbítását. A tulajdonképpeni szervezett postát a magyar trónra áhítozó Miksa, osztrák herceg vazallusa, Hohannes Taxis hozza létre a 16. század első éveiben. A kezdetben csak lovas futárokkal működő posta hamarosan áttér a személy- és poggyász szállításra is. Különösen azután, hogy a nagyméretű, 10-13 férőhelyes szekereket felváltják az egyre könnyebb és kényelmesebb kocsik. A 16. század végén már négyféle postajárat működik: 1., az állami közigazgatási, 2., a katonai, 3., a polgári gyorskocsi és 4., a közönséges postaszolgálat.8 A török- dúlás idején a postajáratok csak a királyi országrészeket hálózták be, tehát ezek akkor elkerülték Debrecent. Majd az Erdélyben, a 17. században kialakult postajáratok azok, amelyek érintik Debrecent is. Sőt, a 17. század derekán Debrecen városának már van postamestere! A postavonalak létrehozásától és a szolgálat működésétől az utak még nem lettek jobbak, csak az igény irántuk lett erősebb. A postán is viszontagságos és hosszadalmas az utazás. Az egykor Debrecenben is diákoskodó Szenczi Molnár Albert, a reformata író és tipográfus, az 1620-as évek táján egy hónap alatt teszi meg a Pozsony melletti Szene és Kolozsvár között az utat Északmagyarországon át. A rossz utakra jellemző, hogy az utazó "...elől eldöglik a lova és széjjelhullik szekere..". Nem csoda, hiszen az ekkor alkalmazott "utak tsinálásának" módszere az, hogy építenek a környező terepből kiemelkedő töltést s kétoldalt nyitnak egy-egy árkot. Ez a "sárra sarat hányó" gyakorlat azután igen hosszú ideig tartja magát a hazai útépítésben. Mi mást tehetnének Debrecenben! Szűcs István erről a következőket írja: "...nehogy az utcák a sár miatt eláradjanak, rendelés van téve, hogy minden ember saját háza előtt, akár tőkével, akár homokkal a gyalogutat megcsináltassa, a szekér utaknak jó karban tartása a város költségén történik...".9 Tegyük hozzá: egyenlőre nem sok eredménynyel. A török hatalom, a felszabadító háborúk s végül a kuruc szabadságharc Debrecen számára sok nyomorúságot és pusztítást hoz. Előbb a törökök, majd a németek s később hol a kurucok, hol Caraffa Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 8 Dr. Henyey Vilmos: A magyar posta története Bp.1926. 25.old. 9 Szűcs István: Debrecen sz.kir.város története. Db.l872.II.köt.
