A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A közlekedés és a kőutak Debrecenben a XIX. század végéig
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 153 A közlekedés és a kőutak Debrecenben a XIX. század végéig. Simonyi Alfonz Debrecen települési magja az egykori négy falu: Debrecen, Szentlászlófalva, Szentmihályfalva és Boldogfalva. Ezek a falvak a 13. és 14. században erőteljesen benépesülve egybe is épülnek s kialakul annak egy középpontja a Szent András templom körül. A meglehetősen tág teret Piac-témek, vagy Fő-piacnak neveznek. Ebből a főtérből vezet ki a város egyik legősibb utcája, a Péterfia-utca, amely a nevét egykori hübéruráról, Péterfia Jakabról kapta. A Péterfia utca tehát a Piac-térről észak felé vezet, bizonyosan a mai nyomon és tart a város akkori széléig a város árkáig. /Ez a mai Bem-tér és Füredi út sarka/. Bizonyos, hogy az utca már a 13. században létezett, noha oklevelekben első ízben csak 1550-ben találjuk említeni. Valószínűsíthetjük, hogy az volt Szentlászlófalva főutcája is. A piactérről keleti irányba indult a Homok utca, amely később az ott működő gubacsapókról a Csapó-utca nevet kapta. Itt, a Csapó utca elején volt a hajdani Debreceni Dósa-család kastélya /kb. a mai Vár- és Csapó utca sarkán/ s vele szemben pedig a ferencesek kolostora. Nyugat felé vitt a Hatvan- és a vele párhuzamos Mester utca. Ez utóbbi Szentmihály- falvának volt a főutcája. A Mester utca is a Főpiacról indult s elhaladva a Pap-tava mellett folytatódott a mai Mester utcában. Ebből nyílott a Szent Mihály utca, amely valahol a mai Csemete, Honvéd és Hajó utcák környékén lehetett. A Várad utca a Piac-térről déli irányba vitt. Az utca elejét, tehát a Szent András templomhoz közelebbi végét már korán Piac-utcának kezdik nevezni s csak a déli vége marad meg hosszabb ideig Várad utca. A Boldogfal vára vezetett a Czegléd utca, amely 1894-től lett Kossuth utca s amely nagyjából párhuzamos a Csapó utcával. A boldogfalvai rész egyik utcája volt a "Szent Anna asszony utcája", ahol már a 13. században állott a település temploma: a Szent Anna-templom. A Cegléd utcából indulhatott és a Szent Anna
