A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A közlekedés és a kőutak Debrecenben a XIX. század végéig
154 Simonyi Alfonz: A közlekedés és a kőutak... utcát keresztezte a Boldogfalva központjáig vezető Szent Erzsébet utca /később Varga-köz, ma Varga utca/, amely valahol a mai pályaudvar táján érhetett véget. Az egybeépült falvak helyén létrejött Debrecen mezőváros közigazgatásilag egy felső és egy alsó járásra tagozódik. A felső járáshoz tartozik a Hatvan-, Mester-, Péterfia- és Csapó utca, míg az alsó járáshoz Cegléd-, Varga-, Várad- és Piac utcák. A járások e főbb utcái mellett már a kezdetekben létezett és ismert több kisebb utca. Ilyenek az alsó járásban a Szent Miklós-, Német-, és Boldogfalva utcák, vagy a Kádas-köz /később Kádas utca, ma Arany János u./, a felső járásban Új-, Csemete-, Darabos-, és Szappanos utcák. Egy 1599- ből származó dézsmajegyzék szerint a város további utcái: Burgundia- , Kis Varga-, Kopasz-, Sárkány utcák stb. Fejlődése során a város maga is alakított és nyitott új utcákat és parcellázott azokon házhelyeket. Ilyen volt pl. a már említett Kádas utca, amelyet a város 1638-ban nyitott meg a Német- és Miklós utcák között, az ott akkor elterülő mocsaras területen át. Ilyen utcanyitás eredménye volt a Sánta-köz is a Szent Anna és Várad utca között, vagy a Kasza-köz, mely a mai Honvéd utca helyén vezetett a városszéli szőlőskertekhez. Debrecen, "...a Bihar megyébe bekebelezett szabadalmas város 1689-ben a "Leopold-diploma" értelmében királyi várossá lépett elő. A korabeli szokások szerint a várost kőfallal kellett volna körülvenni, ám Debrecen kénytelen volt megelégedni azzal, hogy árokkal veszi magát körül. Az árok helye még a 19. századi térképeken is rekonstruálható: ott húzódott a mai, szükebb értelemben vett belváros körül. A város árkán kívül, az itt elterülő szőlőskertek között helyezik el a "ganéjdombokat” s később itt tárolják a salétrom-pemetet is. Közvetlenül az árkon kívül, annak tövében egy sávot kellett szabadon- hagyni. E sáv mértéke pl. 1672. évben 26 lépésnyi volt. A város árkán a legkorábban három kapu nyílott, éspedig a Péterfia-, a Csapó- és Hatvan utcákon. Később a Várad utcán is nyitnak kaput. A 17. században már hét kapu vezet ki a városból. Ezek: a Péterfia-kapu, a mai Bem-tér Füredi úti torkolatánál; a Csapó utcai kapu a mai Árpád tér előtt; a Szent Anna utcai kapu kb. a mai Vígkedvű Mihály utca torkolatánál; a Várad utcai kapu a mai Petőfi-tér és Teleki utca sarkánál; a Miklós utcai kapu annak mai végénél; a Hatvan utcai kapu a mai Szepességi utca előtt; végül a Mester utcai kapu a mai Hortobágy malom táján. Később kis ajtókat is nyitnak a Czegléd és Német utcá
