A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében (1872-1929)
138 Olveti Gábor: A virilizmus érvényesülése a debreceni... választásnak, hivatkozva az 1915: VI. te. pótválasztást engedélyező rendelkezésére. így kerülhetett sor a választásra meglehetősen későn, 1927. február 9-én a város hat kerületében. A választás előkészítését rendkívül megnehezítette az 1915: VI. te. azon rendelkezése, amely csak az 1914. évi választói névjegyzék szerinti szavazást tette lehetővé. A városi tanács tisztviselőinek több mint 3000 egyén debreceni tartózkodásáról és pontos lakcíméről kellett meggyőződnie.21 A választások ilyen mértékű eltolódása megtalálja a magyarázatát a világháború utáni válságos kül- és belpolitikai helyzetben éppúgy, mint az új törvényhatósági választójog rendezésének az elhúzódásában Törvényhatósági bizottság. Különösen a múlt század 90-es éveitől egyrészt a népesség, s ezzel együtt a választók körének a növekedése, másrészt a város lakott területének a bővülése kellően indokolta volna a törvényhatósági bizottság létszámának és a választói kerületek számának az emelését. Ám nem így történt. 1892-ben a belügyminiszter az 1886: XXI. te. 30. és 32.§-ai alapján jóváhagyta azt a közgyűlési határozatot, amely az 1890. évi népszámlálás demográfiai adatait alapul véve, 10 évre terjedő mandátummal 114 virilis és 114 választott képviselőből álló törvényhatósági bizottság megalakításáról döntött. A határozat azonban nem valósult meg, mert az 1892: XXVI. te. a fenti paragrafusokat hatálytalanította és ismét az 1870: XLII. te. előírásait léptette életbe. Ugyanakkor az 1892: XXVI. te. l.§-a a bizottsági tagok számának a népszámlálás eredményéhez igazítását a következő népszámlálásig elhalasztotta.22 Az 1900. évi népszámlálás befejezése után a közgyűlés ismét tárgyalta a 1892-es tervezetet és 10 választói kerületben 145 bizottsági tag választását, ugyanennyi virilis taggal együtt 290 fős képviselőtestület megalakítását határozta el. A határozat azonban a belügyminiszter 1905. évi módosító indítványa miatt nem lépett hatályba, két évvel később pedig a törvényhatósági bizottság úgy döntött, hogy megvárják 21 Közgyűlési jegyzőkönyv az 1926. évről, 1082-1083. 22 Magyar törvénytár 1884-1886. i. m„ 384.; HBML IV.B. 1403/a. 13. 10/1072/1892., 107/5787/1892., 200/10311/1892.; Magyar törvénytár 1892-1893. évi törvénycikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp., 1897. 376.
