A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében (1872-1929)
137 céljából - a bizottsági közgyűlés elé terjesztette. A választók személyével, vagy a választási eljárással kapcsolatos fellebbezések ügyében a közigazgatási bíróság döntött. A m. kir. közigazgatási bíróság az 1905. december 18-i Hatvan utcában lezajlott választást, Wilhelms Emil 1912. december 13-i megválasztását és az 1927. február 9-én tartott részleges választást érvénytelenítette.17 A bíróság döntése megfellebbezhetetlen volt, s ezért a közgyűlés csak a választások újra kiírását rendelhette el. A választások során történtek olyan intézkedések, amelyek megzavarták a törvényhatóság működésének jól szabályozott rendjét. A működés kezdeti nehézségeire utal, hogy 1875-ben 51 bizottsági tagot választottak meg a kisorsoltak és az elhalálozottak helyére, ami a 93 fős képviselőcsoportnak több mint a fele. Ezzel szemben a törvényes rendelkezések szerint a város szavazó közönsége három évenként csak 46, illetve 47 tagot választhatott. A probléma végül is az 1878-as választásnál magától megoldódott, amikor is három képviselő idő előtt kilépett, egy elhalálozott és a helyük nem került betöltésre.18 Az 1878-as eseménynél súlyosabb helyzet alakult ki az I. világháborút követően. Az utolsó törvényhatósági bizottsági választásra 1914-ben került sor. Az 1915: VI. te. 2.§-a az általános választás megtartását szüneteltette és a lejárt bizottsági tagságot az újabb rendelkezésekig meghosszabbította. A fenti paragrafus csak a halálozás, vagy lemondás miatt szükséges időközi választást engedélyezte, ami 1917-ben meg is történt.19 1917 és 1923 között 20 tagsági hely üresedett meg, a pótválasztásokra viszont a Tanácsköztársaság és az azt követő válságos helyzet miatt nem kerülhetett sor. Ezek után az 1923: IV. te. a tárgyév végéig, az 1924. évi 204. M. E. számú kormányrendelet a tagsági megbízást bizonytalan ideig hosszabbította meg. 1926- ra a választott képviselők száma 65-re csökkent, szemben a 90 virilissel és a 27 tisztviselővel.20 A törvényhatóság megkeresésére a belügyminiszter ugyan a döntés jogát a m. kir. Közigazgatási Bizottság hatáskörébe utalta, ám ő sem látta törvényes akadályát az időközi Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV 17 HBML IV. B. 1403/a. 28. 25/1908/1907. bkgy. sz„ 52/1907. bkgy. sz., 56/3027/1907. bkgy. sz.; IV.B. 1403/a.35. 158/8035/1914. bkgy.; Közgyűlési jegyzőkönyv az 1927. évről, 642. 18 HBML IV.B. МОЗ/а.5. 112/1878. sz. 19 Magyar törvénytár. 1918. évi törvénycikkek és néptörvények. Szerk., Térfi Gyula. Bp„ 1919. 179. 20 Közgyűlési jegyzőkönyv az 1926. évről, 923-925.
