A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 24. 1997 (Debrecen, 1997)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében (1872-1929)
134 Olveti Gábor: A virilizmus érvényesülése a debreceni... rok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, bányászok, erdészek és gazdatisztek egyenes államadóját kétszeresen számították be.7 A virilisek kimutatását a városi adóhivatal készítette el, melyet először a törvényhatósági bizottság igazoló választmánya, fellebbezés esetén az állandó bíráló választmánya is megtárgyalta. Ezután a városi tanács által beterjesztett - a rendes és póttagokból álló - névjegyzéket a közgyűlés tudomásul vette és kormányhatósági jóváhagyás végett a belügyminiszterhez továbbította. Az 1902. évi névjegyzékben például a 93 rendes tagon kívül 77 póttag neve szerepel.8 A legtöbb államadót fizetők közül az alábbiak miatt törölték a tagok neveit: 1. Lemondás vagy halálozás. 2. Ajelölt nem volt felvéve az országgyűlési választók névjegyzékébe; egyáltalán nem, vagy két évnél rövidebb ideje lakott a városban, vagy elköltözött. 3. Bírósági eljárás folyt a polgár ellen /pl. csőd-, vagy büntető- eljárás/. 4. Folyamatban lévő honossági tárgyalás esetén. 5. Haszonbérleti vagy számadási viszonyban állt a várossal. A törvényhatósági bizottság minden év végén, a legtöbb adót fizetők névjegyzékének beterjesztésekor a polgármestert hatalmazta fel, hogy üresedés esetén a soron következő póttagokat a közgyűlésre folyamatosan behívja és erről jelentést tegyen. Ezáltal biztosítva volt a virilisek állandó képviselői létszáma. Az adónagyság szerinti besorolás rendje ellen két esetben szólaltak fel: 1881-ben az adóhivatal a házbirtokosok után kiosztott új földek adóját nem számította be a tulajdonosok adójába. 1907-ben a m. kir. közigazgatási bizottság ítélkezett Rósenfeld Salamon és Gara Alajos adó megállapításával kapcsolatban,9 és utasította a közgyűlést a névjegyzék megváltoztatására. Egyetlen egyszer 1919-ben a Tanácsköztársaság idején szünetelt a virilizmus intézménye, amikor a magyar népkormány rendeletére a 7 Magyar törvénytár 1869-1871. i. m., 213. 8 HBMLIV.B. 1403/a. 23. 322/16261/1902. bkgy. 9 HBML IV.B. 1403/a.7. 247/6712/1881.; IV.B. 1403/a.28. 57/3026/1907. bkgy. sz.
