A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai
14 Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai. Telekházától az ohati erdőn át, a mai Csege határába eső Nagy- Major nevű, terjedelmes urasági tanyára jutunk melynek sajátságos építésű kastéllyá már a vasútról szembeötlik, amikor az ember Csegéről Ohat-Kócs felé zakatol. Itt feküdt véleményem szerint a hajdan a zárnival egyírású apátság, még pedig s cisztercziták Szent Miklósról nevezett apátsága."16 A Vay család birtokában lévő nagymajori kastélyt véli átépített kolostornak, amelynek a pincéje eredetibb állapotot mutat: "Ez az alsó helyiség, nincs benne kétség, börtön volt...", mivel a középkorban a szerzetes rendek bíráskodtak is. Felfogását azzal is alátámasztani kívánta, hogy Csege és tartozékainak - elsősorban a két halászóhelynek - a határát, melyet az 1248. évi oklevél írt le, úgy értelmezi, hogy a csegei Nagymajor abban a korban Ohathoz tartozott."17 18 Az apátság alapítói és kegyurai a "kun-avar-szláv családok egyik sarja" a Rátót nembeliek voltak, de velük rokonnak tartja a birtokcsere után 1299-től ott fóldesúr Sártványvecse nemet is. Debreceni Dózsa családját egyenesen a Rátót nemzetségből származtatja. Ezért is lettek a közeli Zámmonostora kegyuraivá. A kora Árpád-kori Ohati család: "felfogásom szerint azonos a kun Rátoldokkal." Megjegyzi, hogy a Sártványvecse nemből származott Bajoniak birtokba juthattak Ohati Katalin és egyik Bajoni közötti házasság révén 1412-ben, de egy szóval sem magyarázza, hogy a tatárjárás előtt kihalt Ohati család után ' 18 kik azok, akik a XV. század elején ezt a családnevet viselték. A Századok XXXVIII. évf. /1904/ 4. számában Zoltai Lajos /-i -s. monogrammal jelezve/ ismertetést írt a kis füzetről, egyáltalán nem támadóan. Hivatkozik Fuxhoffer-Czinár Monasterológia-jára, mely szerint a fejérszentmargitai és drozói monostorok Szepes megyében keresendők. Az ároktői u.n. tomaji apátságról Végh-en kívül senki nem tud. Ezekkel kapcsolatban ennyit írt: "Nem tesszük kritika tárgyává mindazt, a mire Végh Kálmán Mátyás állításait alapítja. Nem szólunk földrajzi következtetéseiről, melyeket összeköttetésbe hoz a nép ajkáról ellesett hagyományokkal, sem etymológiai fejtegetéseiről; legyen elég csupán azt feljegyeznünk, hogyan határozza meg a zárni és ohati apátságok fekvését." A zárni templomhelyen Végh ásatást java16 Végh i.m. 44-45. 17 Végh i. m. 46-47. Az épület és a pince leírását lásd 47-51. 18 Végh i. m. 52-54.
