A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai

15 sol, de helyszíni tájékozódása alapján előre /!/ megadja annak mérete­it. Az ohati apátság helye a nagymajori kastély Végh szerint, aki nem szólt arról, hogy melyik Vay generális alakította ki átépítéssel a mai épületet. Ezzel kapcsolatban Zoltai levéltári kutatásokat tart szüksé­gesnek.19 20 Bizony, a kritika lehetett volna sokkal szigorúbb. Végh a tanulmányában érintett nemzetségekre, családokra a maga korában sem teljesen kielégítő két munkát, Nagy Iván és Wertner Mór köteteit használta, valamint a Csánki Dezső szerkesztette Magyarország törté­90 nelmi földrajza a Hunyadiak korában 1903-ig megjelent köteteit. Sajnos, ezeknek az adatait igen sok helyen tévesen értelmezte. Hely­név magyarázataiban nem az a baj, hogy figyelembe vette a népha­gyományt, hanem az, hogy ezeket nem kritikailag vizsgálta. Nem ren­delkezett alapvető nyelvtudományi ismeretekkel sem. Nem menthető, hogy mellőzte Karácsonyi Jánosnak a magyar nemzetségekről a Wertnerénél összehasonlíthatatlanul alaposabb három kötetes munká­ját, mely 1900-1901-ben jelent meg. Ahol például megtalálhatta volna az olasz eredetű Rátót nemzetség genealógiáját.21 A Századok 1904. évi 6. számában Zoltai a könyvismertetésnél részletesebb vita-cikket közölt. Felrója Végh Kálmán Mátyásnak, hogy tanulmányához nem gyűjtötte össze a kérdésre vonatkozó nyomtatás­ban megjelent okleveleket. Bár Debrecen város magánlevéltára még nem kutatható, de ha felkereste volna Zoltait - aki ekkor allevéltárnok volt - értékes adatokat kaphatott volna. Vitatja az ohati apátság és az Árpád-kori Ohat falu helyére Végh magyarázatát. Hivatkozik arra, hogy a debreceniek elpusztult falvak belsőségének helyét nevezik szá­zadok óta teleknek, például fancsikai telek, bánki telek, halápi telek, guti telek a debreceniek erdőspusztáin. így az ohati telek. Telekháza az 1670-es évekre elpusztult, már előbb elnéptelenedett Ohat falu helyét Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 19 Századok XXXVIII. évf. /1904/4. sz. 365-366. 20 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I-XII. és pótlék kötet /Pest, 1857-1868./ A felkészült családtörténész nem támaszkodhatott az ő korában még publikussá nem tett levéltári anyagra. - Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I-II. /Temesvár, 1891-92./ A felhasznált okle­veleket sokszor tévesen értelmezi, elsősorban olvasati hibái miatt, nem létező nem­zetségekre is következtetett. - Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiakkorában. 1-III.V./Bp. 1890-1913./ 21 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. /Bp. 1900-1901./ A Rátót nemet lásd III. 3. s köv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom