A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más vallásellenes bűncselekmények Debrecenben a XVIII. század közepén
80 M. Antalóczy Ildikó: A blaszfémia és más bűncselekmények... kezik, melyet már a büntetőtörvényszéki jegyzőkönyvbe is szó szerint bejegyeztek. A Domokos Márton főbíró vezette testület deliberátuma az elkövetett bűncselekmény súlyosságához illően logikus okfejtéssel részletezi a tényállást, pontosan idézi az elhangzott, bebizonyosodott káromló kijelentéseket, mérlegeli a bizonyítékokat, vizsgálja a felsorakoztatott tanúk szavahihetőségét. Két tanúról megállapítja, hogy Som István mellett hamis tanúzásba estek. A káromkodás súlyosságának megítélésénél éppen Som István rákövetkező napi tettére utal, ugyanis térden állva követte meg az Istent és a Tanúkat, „amelyet nem cselekedett volna, ha csak attát s egyéb affélét mondott, és csak az ott jelen volt embereket sértette volna meg.” A Som által felhozott részegséget mentségül nem fogadta el: ’’Nem olyan volt részegsége, mely miatt magát nem bírta és teljességgel eszefelejtett volt volna”. Végül pedig az actionált törvényekre hivatkozva mondta ki a nyelvkivágással súlyosbított halálos ítéletét, melyet két nappal később a már említett módon „enyhítettek”. Semmit sem használt Som I. a alázatosan könyörgő levele, melyben magát a Tekintetes Nemes Tanács irgalmasságába ajánlotta, várván, hogy „induljon szánakozásra iránta”, s méltóztasson absolválni. Hiába ígérte megjavulását, s hogy a N. Tanács életéért és uralkodásáért fog esedezni élete végéig.42 43 44 Som István ügyének lezárása után a törvényszék a bejelentési kötelezettség elmulasztásáért és hamis tanúzásért fogta perbe Szabó Andrást is: „szalmakoszorú tétetvén a fejébe, nyakvasba állíttatik, az után pálcával rajta 60 üttetik és a városból örökre kitiltatik” - volt az ítélet.4’ Csakhogy Szabó András még szept. 13-án is Debrecenben tartózkodott, igaz a Felső Arestomban, mivel hamis tanúzását tagad. 44 ta. A vallásellenes ügyben indított írásbeli perek közül a Szombat Péter elleni fiscalis processus jellemzően mutatja a korabeli eljárást. A nyomozati iratok alapján az ügyész benyújtja a vádlevelet a bírósághoz. Ezután az idézés következik (ami itt elmaradt, mert Szombat P.-t már fogva tartották.) A perfelvétel után az alaki kifogások, majd a vád és védelem (ügyész-ügyvéd) feleselése, írásbeli replikái következnek, amelyeket folyamatosan, egymás után írnak be a perjegyzőkönyvbe 42 IV. A. 1 01 8.g.27.1749.Nr.9., IV. A. I 01 8. e. 6.k. 539-542. 43 IV. A. 1 0 I 8. e. 6.k. 542-543. 1749.aug.25. 44 IV. A. 1 0 1 8.g. 27. Captivorum Specificatio 1749.szept.13.
