A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi Mezőgazdasági Egyesület 1907-1948
234 Mónus Imre: A hajdúböszörményi Mezőgazdasági Egyesület... 1932-ben a nehéz pénzügyi helyzetet a gazdák még abban is kifejezésre juttatták, hogy mérsékelni szerették volna az évi 4 Pengő Egyesületi tagsági díjat. Az elnök szavazásra tette a kérdést és 3 Pengő éves tagdíj kapta a legtöbb szavazatot. A szervezeti élettel kapcsolatban időszerű volna változtatni az alapszabály egyes paragrafusain, hiszen 1907-ből származnak - mondotta L. Szabó Márton. Az elnök szerint a háború után megtörtént az alapszabály felülvizsgálata a belügyminisztérium részéről, így most nem szükséges egy újabb revízió. L. Szabó Márton a továbbiakban az Egyesület munkájának gazdasági hatékonyságáról szólt, amit javítani kell az egységes fellépés érdekében. Ez most különösen fontos a tisztújítás előtt, mert jó összhangban dolgozó vezetőségre van szükség, melyben megtalálhatók a fiatalok is. Az orosházai mezőgazdasági szövetkezetnél tapasztalt szép eredményekre utalt, amelytől a hajdúböszörményi Egyesület messze áll. Több buzgóságra van szükség a vezetésben szakmai előadások szervezésé■y vei a gazdasági eredményeket emelni kell. 1932. áprilisában báró Vay László Hajdú vármegye főispánja panasznapra érkezett Hajdúböszörménybe és az Egyesület 15 pontba fogalmazta meg mind azt a panaszt, gazdasági bajt, ami a gazdálkodók és a lakosság megélhetését nehezebbé teszi. Ez a 15 pontos beadvány g keresztmetszetét adja az 1932-es évek magyar társadalmának. Hasonló tartalommal szinte havonta küldött feliratot az Egyesület a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarához, Kállai Miklós mezőgazdasági miniszterhez, vagy éppen az egész vezetőség beutazott Debrecenbe 1933. januárjában Gömbös Gyula miniszterelnök debreceni látogatása alkalmából. Előtte levelet küldtek Baltazár Dezső püspök úrnak, hogy vállalja el a küldöttség vezetését, és vállalja fel az Egyesület ügyét, s az általuk szerkesztett memorandumot szíveskedjen átadni. A püspök úr elvállalta a küldöttség vezetését és a böszörményiek a debreceni gazdasági Egyesülethez csatlakoztak, mindenki nemzetiszínü szalagot viselve, a püspök úr vezetése alatt tisztelgett a miniszterelnök előtt.9 Debrecenben a szérumtennelö gyár részvényes alapon jött létre. A gazdák szerettek volna részvényt vásárolni, mivel úgy tudták, hogy a részvénytulajdonosok kedvezményesen kapják a sertésoltáshoz a vak7 U.o. 61/1932.sz. 8 HBML. HbFl. X. 122. 2. k. 63/1932. sz. 9 U.o. 64/1933. sz. Levél Gömbös Gyula miniszterelnökhöz. rs q
