A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Mónus Imre: A hajdúböszörményi Mezőgazdasági Egyesület 1907-1948

235 cinát. Az igen drága oltóanyagot nem tudják megfizetni, így nincs biztonságban a gyakori vész miatt a sertésállomány. Dr. Uzonyi György nemzetgyűlési képviselőhöz készítettek beadványt is, s kérve a magas szérumárak mérséklését országos szinten. 1934. januártól újra tartottak szakmai előadásokat. A mezőgazda- sági akadémia szakembereit kérték fel előadások megtartására. A ház­nagy elmondta, hogy baj van a szervezéssel, mert többen a biliárdte­remben vannak az előadás ideje alatt, és lázmájukkal zavarják az elő­adást. A vezetőség úgy döntött, hogy időben ki kell írni a hirdetőtáblá­ra az előadás időpontját és témáját, a nagyobb részvétel érdekében. Március 11-én Dr. Rácz Mihály, az Akadémia igazgatója tartott elő­adást a mangalica sertés express hizlalásáról. Részére 5 Pengő tiszte­letdíjat utaltak ki az Egyesület pénztárából. Az Egyesület nem tudta megváltoztatni a búza őröltetési díját. 1928-ban a búza ára 6 Pengő volt, 1934-ben 14 Pengő lett, azonban az őrlési vám 12 % maradt, nem voltak hajlandók mérsékelni. így a ma­lomtulajdonosok éppen dupla díjazásban részesültek, ha a vámot pénzben számoljuk. Ez igazságtalan, mert még 2 kg-ot a porlásra is levontak ha tiszta a búza akkor is. A fagykárok és aszályok okozta években ez különösen sérelmes voltaz őröltetőkre, mert ók dupla árat fizettek a búzáért, a malomtulajdonos pedig ugyanolyan százalékban vámolt az őrlési díj fejében. Ez ügyben az Egyesület már írt a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamarának, a mezőgazdasági miniszternek, a malomtulajdonosok szövetségének, de változtatás még 1934-ben nem volt. A sok-sok gazdasági nehézség ellenére az Egyesületi élet töretlen volt. Minden év februárjában megtartották az évi rendes közgyűlést, mely a Hiszek egy... elmondásával kezdődött. Minden év vége felé szeretnék a tagok a szokásos szilveszteri bankett megrendezését, amit - fentebb írtam - a szűk esztendők miatt nem tudtak megrendezni. 1935-ben a vezetőség közkívánatra megszavazta a szilveszteri közös rendezvényt, 100 Pengőért vásároltak egy tehenet levágni, abból lett a pörkölt, hozzá 1 liter bor, 1 üveg szódavíz, 1 feketekávé, így egy va­csora 1 Pengő 30 fillérbe került. Az 1936. februári közgyűlésen a leventeképzés 12 éves korra való leszállítását kifogásolták a gazdák, mert teljesen elvonják a fiatalokat a gazdaságtól, elég volna a képzést 16 éves kortól elkezdeni - ez a véle­Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

Next

/
Oldalképek
Tartalom