A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete (1844-1948)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 215 utcai, Szoboszlai és Pozsonyi úti óvodák ács- és kőművesmunkáit. A nyulasi óvoda építésére Dávidházy Kálmán és Stern Imre vállalkozók kaptak megbízást. A városi tanács 1929. májusában úgy döntött, hogy az építkezéshez a téglát a város adja, a helyszínre szállításról pedig a téglagyár köteles gondoskodni, szigorúan szem előtt tartva, hogy a szállításban késedelemnek felmerülni nem szabad. Az építési munkálatokra vonatkozó szerződéseket 1929. július 15-én kötötték meg, a teljesítés határidejeként szeptember 15. volt meghatározva. Az építkezés helyeit a vállalkozók azonban csak augusztus utolsó napjaiban kapták meg, mivel ezek a területek nagyobbrészt kert művelés alatt álltak, és azokról a terményt be kellett takarítani. Emiatt késedelmesen indult az építkezés, a megállapodás ellenére nem volt folyamatos a téglaellátás sem. Ezenkívül maga Korányi Nándor vállalkozó sem volt felkészülve a városban szétszórt helyen fekvő munkák megfelelő szervezésére és lebonyolítására. A munkát nehezítették az építkezés közben bekövetkezett tervváltoztatások is. Mindezek miatt az óvodák használatba adása csak 1930. július 14-én történt meg. A nyulasi óvodát egyidőben adták át az ott épült iskolával, s használatba vételét a mérnöki hivatal 1930. január 1-től engedélyezte. Az új óvodákba 1930. júliusában a községi iskolaszék megválasztotta az óvónőket is, havi 200 pengő fizetéssel. A dajkákat havi 60 pengő bérrel alkalmazták. A Nyulasi óvoda első vezetője Ajtay Gyuláné Exner Mária, a Nyilastelepi óvodában Katona Dóra, a Szoboszlói úti óvodában Beniske Erzsébet, a Pozsonyi útiban Kovács Margit lett az óvónő. 1930-ban a város polgármestere terjeszti be a dajkák kérelmét, akik havi 60 pengős fizetésük felemelését kérik. A 64/1930.bkgy. számú határozattal a dajkák fizetését havi 75 pengőre emelik. A vallás- és közoktatási miniszter 1929-ben leiratot küld a városhoz, mivel a hét óvoda helyett csak ötöt építettek meg, így az a rendelet, melyben 50 ezer pengő államsegélyt helyez kilátásba, hatályát veszíti. De ha a két óvoda építkezése 1930. májusáig megindulna, akkor a segély folyósításának már nem lesz akadálya. A város a Jog és Pénzügyi Bizottság javaslatára úgy dönt, hogy az államsegély összegével együtt még van elég fedezet két új óvoda építésére. Ezek helyéül a Köntösgáti Állami Iskola melletti területet, és a Kincseshegyen lévő városi területet találja a legalkalmasabbnak. Feliratukban kérik a döntés jóváhagyását és a segély folyósítását. A válaszleirat az egyik óvoda helyéül a régi téglavető területén egy 480 U-öles városi területet jelöl ki. A
