A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete (1844-1948)
216 Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete... kmcseshegyi óvoda helyéül a város az Alvinczy téren, az új református iskola melletti 620 ü-öles telket választja. A 394/1930.bkgy. számú határozattal intézkedtek a létesítendő új óvodák óvónői és dajka állásainak szervezéséről is. 1930-ban egy tanácsi határozat elrendeli, hogy a jövőben az óvodákkal kapcsolatos teendők egy kézben összpontosuljanak, a szükséges intézkedéseket ettől kezdve a IV. ügyosztály végzi.23 Amint azt a tanulmány bevezetésében már említettem 1936-tól az óvodák a belügyminiszter hatáskörébe kerültek át, így a felügyeletet és az ellenőrzést ettől fogva a tisztifőorvosi hivatal látta el. A tisztifőorvosok havonta látogatták az óvodákat, s az óvodavizsgálati jegyzőkönyvekből kiderül, hogy elsősorban a gyerekek egészségi állapotára fordítottak különös gondot. Emellett minden óvónőnek havonta jelentést kellett benyújtania, amely tartalmazta a beírtak, a ténylegesen megjelentek számát, a legkevesebb létszámot és annak okát. A gyér látogatottság okaként legtöbbször ruha- és cipőhiány, nagy hideg, járvány szerepelnek. 1938. májusában Dr. Gärtner István m. kir. tisztifőorvos egy beadványt intéz Debrecen polgármesteréhez, melyben a téglavetői és nyulasi óvodának napköziotthonos óvodává történő átalakítását javasolja. Debrecenben akkor 12 óvoda, 2 gyermekmenedékház és mellette 7 napköziotthon működik. Mi a különbség az óvoda és a napköziotthon között? Az óvoda inkább pedagógiai intézmény, mely a gyerekek felügyeletét, gondozását és lelki nevelését végzi. Ide csak a 3-6 éves korú gyerekek vehetők fel, nem nyújt étkeztetést és délben szünetet iktatnak be a foglalkozásba. A napköziotthon ezzel szemben az ott elhelyezhető gyerekek korhatárát leszállítja egyéves korig, s amellett még fogadja az óvodáskorú gyerekeket is. Itt reggeltől estig tartó folyamatos felügyeletben, gondozásban részesülnek a gyerekek, s napi háromszori étkezést is kapnak. Az előbb felsorolt okok miatt a munkába járó anyák szívesebben adták gyereküket napköziotthonba. Elsősorban a külsőségi területek lakosai lennének rászorulva a napköziotthonos ellátásra - írja a tisztifőorvos. Az ott működő óvodák azonban nem alkalmasak napköziotthonos formában történő üzemeltetésre. Ennek elérésére szükséges lenne a meglevő óvodaépület mellé az 1-3 éves korú gyerekek számára egy játszószobát építeni, illetve 25 25IV.B 1406/b 6l.d. 25587/1932.
