A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete (1844-1948)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 211 Nagy-Mester utcai iskola megnyitásával megürülő Kis-Mester utcai leányiskola helyére lehetne átköltöztetni. A tanács nem támogatja a főmérnök javaslatát, mivel a Mester utcán egy óvoda építését már elrendelték, és az hamarosan meg is nyílik. A tanács Roncsik Lajos főszámvevőt bizza meg azzal a feladattal, hogy a főmérnökkel együtt találjanak valami megoldást az óvoda elhelyezésére vonatkozóan. A főszámvevő úgy véli, hogy nem alkalmas az időpont még egy óvoda létesítésére, mivel a múlt években állított a város két óvodát (Tímár és Mester utcai óvodák) és egy menedékházat (Homokkert). Ezért az e célra szolgáló pénzügyi alapok kimerültek. 1904-ben a város tisztifőorvosa, Sárváry Gyula és Aczél Géza főmérnök ismételten a városi tanácshoz fordulnak, mivel jelentésük szerint a Dégenfeld téri óvoda és a hozzá tartozó lakóépületek úgy a tanítás, mint lakás céljára teljesen alkalmatlanok. A város közegészségügyi bizottsága is azt javasolja, hogy „a Dégenfeldtéri óvodában a tanítás azonnal meg- szüntettessék és annak czéljaira, valamint a tanítói lakásul is egy más alkalmas helyiség sürgősen kijelöltessék.”14 Először a Hatvan utcára tervezik áthelyezni az óvodát, a Szilágyi- és Udvarhelyi-féle telkek megvásárlásával. Ehhez azonban jelentős hitelt kellene a városnak felvennie. Miközben a város a pénzügyi megoldás lehetőségein gondolkodik, a Szilágyi-féle telek elkel, és önmagában a másik telek nem elegendő nagyságú egy óvoda építéséhez. A tanács 1904. decemberében egy háromtagú bizottságot kér fel arra, hogy a Hatvan-Széchenyi- Miklós utcák által határolt városrészen keressenek alkalmas telket az óvoda számára. Erről a jelentést 1905. február 15-ig kellene beterjeszteniük, de különböző okok miatta erre nem kerül sor. Felmerül mint lehetséges megoldás a Mezőrendőrkapitányság épülete, illetve a város istállója is. Hosszas keresgélés után a József kir. herceg u. 64- 66. számú telekre esik a választás. Ebből a 66. számú telek városi tulajdon, de mivel önmagában nem megfelelő nagyságú, ezért közérdekből szükséges megvásárolni a szomszédos telket is. Ennek tulajdonosai Friedmann Zsigmond és neje balmazújvárosi lakosok. Ők 22 ezer koronáért lennének hajlandóak a telket eladni. Mivel ezt az árat a város sokallja, elhatározzák, hogy kisajátítás útján szerzik meg a területet. A döntéshez az is hozzájárult, hogy a telek akkori tulajdonosai 9 l9IV.b 1405/b 233.d. V. D20/1904. Kivonat a város közegészségügyi bizottságának 1903. dec. 29-i ülésének jegyzőkönyvéből.
