A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai
20 Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai. Zoltai sejtette, hogy az elpusztult apátsági templomot tárta fel, később ebben egyre jobban megbizonyosodott. A falu Szentgyörgynek szentelt parochiális egyháza a XIV. század után is állt. Papját megtaláljuk a pápai tizedjegyzékekben. Az ohati pap az 1334. évi П. részlet és az 1335. évi I. részlet fejében ismeretlen összegű pápai tizedet fizetett. Az apátságot nem, de templomát és a falu Szent György egyházát 1418-ban határjáró oklevél említi. 1559-ben pedig az ohati egyház mellett követtek el hatalmaskodást a földesúr Bajoni István ispánja és emberei az Egerbe utazó Sári Alberten és szolgáin.” A vitát az ásatás sem zárta le. Végh terjedelmes tanulmányt közölt a Századok 1905. évi kötetében az ohati apátságról. Elfogadta Zoltai bizonyítékait az apátság titulusára. A tőle megismert okleveleket kézbe vette, de az apátság helyére vonatkozóan fenntartotta korábbi véleményét. Az első monostor pusztulását, vagy legalább is súlyos rom- bolódását Balássy nyomán 1299 előttre helyezi, mivel a Rátót nembeli Domokos és a Sártványvecse nemzetségbeliek cseréjénél külön az apátságról nem írt az oklevél. Szerinte a Rátótok 1318 előtt újra rátették a kezüket Ohatra és 1318-ban pércsi Mike mester és Omoldus ezért panaszolták be Domokos nádort a királynál. Zoltai nyomán ismerteti a Pércsi-kései Ohati család birtokosságát. Szerinte az apátságot az Anonymusnál szerepeltetett Ohat kun vitéz utódai alapíthatták: "Nem lehetetlen, hogy egyike legrégibb Benedek-rendi apátságainknak, melybe utóbb a cistercitákat kedvelő királyi család, talán épen III. Béla kedvéért /1191/ cistercitákat telepítette...", majd másutt: "A tatárjárás aligha kímélte meg, bár utána hat év múlva IV. Béla már említi apátját, a mi arra mutat, hogy hamar felépült. Az utolsó Árpádok alatt dúló rablások valószínűleg újra elpusztították e kunlakta vidéket, de az Anjouk alatt ismét helyreállott... talán a pálosok voltak a lakói." Az apátság helyéül határozottan a csegei Nagymajort jelöli meg. ’4 * * * 34 Monumenta Vaticana historiam regni Hungáriáé illustrantia. Series 1. Tom. Pápai tizedszedők számadásai. 1281-1375./Bp. 1887./ 344-360. - Haidú-Bihar megyei Levéltár. - 1418 I. 24. határjárás: IV. A. 1021 d/6. - Károlyi család oklevéltára. III. 327-329. 34 Végh Kálmán Mátyás: Az ohati apátság. = Századok XXXIX. évf. /1905/ 7. sz. 630-659. Az apátság helyére lásd 632-637, 648-654. - Alapítóira és birtokosaira lásd 657-659. Ohat kun vitéz nemzetségét tévesen azonosítja a Hahót nemzetséggel. Utóbbit lásd Karácsonyi i.m. II. 115. s köv.
