A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 21 Végh tanulmányából kiderül, hogy megtekintette Ohat- Telekházán Zoltai ásatását. Meglehetősen megtévesztően ír annak eredményéről: "Megleltük az ossariumot is a pincze ajtó helyén, néhány Anjou-kori emlékkel. Kolostornak, apátságnak nyomára nem akadtunk. Megleltük tehát Bodajcs templomát, mely Szent György tiszteletére épült, és benne a Pércsiek, sőt talán Ohatiak temetkezési, kegyurasági kápolnáját." Másutt: "Telekháza Filagória-dombján véleményem szerint Szent György temploma díszlett...Ájtatoskodni a lábai alatt elterülő Bodach falucska /vicus/ népe járt beléje. E falucska a hasonló nevű ér partján feküdt."* 36 37 * A feltárt maradványok "értékelését" bírálnunk sem szükséges. Bodacs 1453. évi oklevél szerint korábban Egyek egyik utcája volt, mely 1440 előtt az Ohati család kezén rövi- debb időre önállósult, majd újból összeolvadt Egyekkel. Az oklevélben ez áll: "...possessionem Egyek vocatam quodam vico possessionis eiusdem qui quodam sequestrato nomine ut dicitur Bodach appellatur."j6 Egyeknek Ohat felől elég hosszan Bodacsere volt a határa, a mai Egyek belsőségének keleti részét Bodajcs-oldalnak hívják. ’7 Zoltai nem folytatta a vitát. A Hortobágyról 1911-ben megjelent kis munkájában Ohatról, az apátságról és a birtokos családokról csak féloldalas összefoglalást adott.A városi múzeum 1913. évi Jelentéséhez csatolt Függelék-ben azonban az 1248, 1336 és 1341. évi határjárások alapján újból bizonyította Végh álláspontjának tarthatatlanságát. A terület, melyen a Nagymajor épült, mindig Csegéhez tartozott. Megvizsgálta a kastélyt, a pincéjét és megállapítja, hogy "mindegyik a XIX. század elején, legfeljebb a XVIII-iknak végén épült..." Semmi köze átépített kolostorhoz. Megtekintette a magtárt is, melyet Végh a kolostorhoz tartozó keletek templomnak tartott. Az épület észak-déli fekvésű és csodálkozik, hogy Végh a méreteit a zárni egyházéval közelinek írta, hiszen azt ő 1907-1908-ban tárta fel. A földszintes magtár stílusa XIX. század első felében működött építőmesterre vall. A hagyomány szerint a Vayak eredetileg istállónak építették. Az 1905. évi ’5 Végh: a 34. jegyzetben i.m. 647-48, 656. 36 V. László Egyeket, Bodacsot, Ohat felét Szepesi Lászlónak, Debröi Imrének és Guthi Jánosnak adományozta. Károlyi család oklevéltára. II. 294-96. - Módv György: Egyek a török hódoltság koráig. In: A Hajdúsági Múzeum Évkönyve IV. /Szerk. Nyakas Miklós. Hajdúböszörmény, 1980./ 186-87. ’7 Módv: Egyek i.m. 193. a 32. jegyzetben. ’8 A Hortobágy, a 3. jegyzetben i.m. 48.
