A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete (1844-1948)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 203 óvodákon kívül működött még a városban református egyházi óvoda, amit a város 1913-tól átvett. Másik felekezeti óvoda létezéséről is találhatók adatok a tisztiorvosi hivatal iratanyagában. Az óvodavizsgálati jegyzőkönyvek 1932-től említenek egy izraelita óvodát a Baj- csy-Zsilinszky utcán. A gyerekek létszáma 30 körül volt. A Fröbel Gyermekkert Egylet is alapított egy óvodát 1881-ben, ahol a gyerekek létszáma 50 körül volt, gondozásukért és felügyeletükért a szülők díjat fizettek. A városi tanács is elismerte az egyleti óvoda hézagpótló és közszükségletet szolgáló tevékenységét (mivel a városban ezidőben még csak két óvoda működött) azzal, hogy évente segélyt szavazott meg a működéséhez. Debrecen város tanácsa Kossuth Lajos Pesti Hírlapban megjelent vezércikke nyomán 1841. december 29- i ülésén elhatározta, hogy „mustra kisdedóvó intézetet kellene a város kebelében felállítani”. Ez a határozat eredményeként 1844. augusztus 5-én nyílt meg az első városi fenntartású kisdedóvó a Cegléd utcai ún. Novelle-házban. Ugyanebben az évben Debrecenben a református egyház is szervezett egy kisdedóvót a saját költségére az Ispotály telepen. Ez az egyházi kezelésben lévő óvoda 1844. április 12-én nyitotta meg kapuit a Szív utcában mintegy harminc növendékkel Fodor Sándor kisdedóvó irányítása mellett. Újabb említést a városi iratokban az óvodák működésére vonatkozóan 1864-ben találhatunk, amikor is a városi tanács június 9-én tartott ülésén „az üresedésbe jött belvárosi kisdedóvó oktatói állomás elnyerhetése” ügyében 2 jelentkező közül „Stahl Eduárd érsemlyéni fitanítót” egyhangúlag megválasztja.6 A másik pályázó Fodor Sándor külvárosi kisdedóvó volt. Stahl Eduárd kisdedóvót évi 210 forint fizetéssel alkalmazták, s tekintettel a csekély jövedelemre 1867-től igényt tarthatott a városi ház után járó ondódi földre is. 1869. április 3-án 146/1869. számú közgyűlési határozattal ingyenessé teszik a városi kisdedóvó igénybevételét. A döntés után Stahl Ede fizetését 450 forintra emelték, mivel a tandíj összege, mint jövedelemforrás ezután elmaradt. 1869. augusztusában 30 forint segély kifizetését rendelte el a városi tanács Stahl Ede „alapnevelőnek”, hogy részt vehessen az Alapnevelők П. gyűlésén, amelyet Pesten 1869. szeptember 20- 22 között rendeztek meg. A „Tekintetes tanácsnak” részletes beszámolót ír a gyűlésről, ahol a főbb témák a következők voltak: az alap6HBML. IV.В1405 /b 47.d. 1016/1897. (3736 és 3738/1864)
