A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: A debreceni óvodák építéstörténete (1844-1948)
204 Szilágyi Gábomé: A debreceni óvodák építéstörténete... nevelők is kaphassanak államsegélyt külföldi tanulmányutakra ill. a megalkotandó népnevelési törvényekben az alapnevelést is vegyék tekintetbe. Az országban lévő alapneveldéket (kisdedóvókat) 8 körre, szekcióra osztották fel. A debreceni kisdedóvodák aTiszavidéki körhöz tartoztak. Ezek a körök a kisdedóvók tapasztalatcseréjének kereteit jelentették. Stahl Edére a legnagyobb benyomást a Fröbel-féle módszerek ill. játékszerek tették, mely módszerből bemutatót tartottak a gyűlés résztvevői számára. így ír erről: „Ez azon eddigi legtökéletesebb nevelési eszköz, melynek segélyével a nevelő a gyermeket fejlesztve, oktatva mulattathatja. Meg van ebben a legkezdetlegesebb játékszertől, föl a legtöbb fegyelmet és ügyességet igénylő játékszerig minden.”7 Beszámolója végén felsorolja, hogy „mik szükségeltetnek arra nézve, hogy egy alapnevelde célszerűen berendezettnek legyen mondható. Itt első helyen említendő egy bizottmány, mely az intézet úgy anyagi, mint szellemi szükségeire és haladásaira folytonosan felügyeljen, a Fröbel fejlesztő játékrend szereinek egész terjedelembeni megszerzése, dolgozó asztalkák, gyüjteménytár, a termeknek deszkávali körül bélelése legalább 2 láb magasságra, mely által a nedves fal egészségtelen kigőzölgése és a gyermek hátának meghűlése óvatik meg.”8 9 A Közgazdászati bizottmány 1871. június 12-i ülésén javaslat született arról, hogy a kisdedóvó fizetését évi 450 forintról 600-ra emeljék, indokként felhozva azt, hogy a „kisdedóvói pálya czélját és nehézségeit tekintve egy színvonalon áll a tanítói pályával.”4 (A tanítók akkor évi 600 Ft bért kaptak.) 1880. március 11-én 49/327. szám alatt közgyűlési határozat született újabb kisdedóvók alapításáról. Az Állandó Népnevelési bizottmány javaslata alapján, mivel a létező két kisdedóvó nem elégséges a város igényeinek kielégítésére, 4 új óvoda építését határozzák el. Ebből egy a Kút utcán, vagy annak környékén, a másik a Péterfm és Nagy-Mester utcák közötti részen, a harmadik a Szent Anna utcai mészárszék táján, a negyedik pedig az Árok utcai iskola közelében létesülne. Mivel egyszerre a város nem képes fedezni az építkezés és felszerelés költségeit, ezért a határozat kimondja, hogy az előbb említett sorrendben fognak ezen óvodák elkészülni az elemi iskolai alap terhére. A városi tanácsot 7Uo. 3494/1869. 8Uo. 9Uo. 4736 /1871.
