A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)
158 Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben... zók nem is titkoltan az újjászervezendő hivataltól várták a javaslataik valóra váltását. A mérnöki hivatal szervezetére és feladatkörére vonatkozó tervezetek közzététele után beérkezett két észrevételben a városi lét alap- feltételeinek létrehozását szorgalmazó rétegek, és jómódú háztulajdonos- földbirtokos cívis polgárok nézetei tükröződnek. A város társadalmának nem túl nagy számú értelmiségi csoportját alkotók (akadémiai tanárok, orvosok, ügyvédek, hírlapírók és néhány patrícius kereskedő), az Emlékkert nyomdokába lépő felolvasó körben találkoztak. 1890-ben ebből a felolvasó körből alakult meg a Csoko- nai-kör, két (irodalmi és szépítészeti) szakosztállyal. A szépítészeti szakosztálynak az elnöke Komlóssy Artúr lett, ekkor még tanácsnok, később két évtizeden át a város kulturális életében jelentős szerepet vivő főjegyző.27 Komlóssy szakosztály elnökként 1891. március 21-én, a már korábban is emlegetett Balkányi Miklóssal együtt egy terjedelmes beadványban részben bírálat alá vették a közszemlére bocsátott szabályozási tervezetet, részben javaslatot tettek a szabályozás elveire vonatkozóan. A bírálatuk abban csúcsosodott ki: „Kérdésben forgó utcaszabályozási munkálat nem felel meg Debrecen város fejlődéséhez fűzött igényeknek... . " Szorosan ragaszkodik a jelenleg meg nem felelő utcák és szűk közök irány nyomaihoz "...Új utcák és terek nyitását, élelmipiacok és közterek létesítéséről nem gondoskodik, ...Az egészségügyi, közrendőri célszerűségi és szépítést szempontokat teljesen figyelmen kívül hagyja." A város fejlődésének jövő századokra kiható irányát már most meg kell határozni, a jövőbeni csatornahálózatnak az utcákhoz és a terekhez kell igazodni, a köz- és magánépítési szabályzatnak gondoskodni kell "a magasabb aesteticai szabályok és középítési elvek szerint való megállapításáról." A közszemlére kitett terveket az idő rövidsége miatt — két hétig rendelte el a tanács — alig néhány érdeklődő nézte meg. Sokszorosítva ki kellene osztani a közgyűlés tagjainak, nyilvános vitát nyitni felette, és 1000 arany pályadíj kitűzésével nyilvános pályázatot nyitni az elkészítésére. 27 1 892. márc. 2. IV. B. 1405/b. 1595/1879 alapsz. 2504. sz..; kelet u (ápr. 28.) 4110. sz.
