A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 159 A javaslataik közt évekig legnagyobb vitát váltott ki — s végül is mind a mai napig csak részben valósult meg, a főutcával párhuzamos két mentesitő útvonal (később belső körútnak) megnyitása. A keleti oldalon Csapó utcától Szent Anna utcáig, a nyugatin Hatvan utcától Kádas (ma Arany János) utcáig telkek kisajátításával egy-egy széles keresztutca nyitását javasolták "Ezáltal a közterek és utcák hiányán segítve lesz, az érdekelt telkek belső utcafrontot nyernének, több száz új ház építésére alkalmas területeket s Debrecen nagyvárosias fejlődésének előnyére megépül egy pár száz, egészséges, szép és jó lakás." Az utcanyitáshoz szükséges telkek kisajátítására félmillió forint alaptőkével városszépítészeti pénztár alapítását javasolták, s ehhez a házipénztár kölcsönt vegyen fel. A kölcsön fedezetére a községi adó 1 %-al való felemelése szolgálna és az ingatlanok adás-vétele esetén a vételár 1 %-át tevő összeg kivetése. Az új utcák nyitásával az ottani ingatlanok értéke nő, az építkezések által "Debrecen szép virágzó nagy várossá válik". A másik javaslatot Szikszay József Piac utcai háztulajdonos, föld- birtokos civispolgár tette. Javaslata szerint semmi szükség nincs a meglévő utca és telekszerkezet megváltoztatására, új terek építésére a város délnyugati oldalán a mai Erzsébet utcától nyugati oldalon folytatva a Hatvan utca végéig a szélső házsorok és a szőlőskertek között van elég pusztatér, azt kell parkosítani. A mai Kálvin teret befásítaná a Hatvan utca torkolata jobb oldalán "egy pompásan felépített püspöki lakot" javasolt. Korszerűsíteni kellene az utcaneket is, például a Csapó utcát jó volna Földmíves, vagy Nyír utcának, a Burgundiát Sarkantyú utcának keresztelni. A javaslatait sem akkor, sem később nem méltatták figyelemre. Az év folyamán az általános szabályozás ügyében nem történt előrehaladás. Az április 22-i közgyűlésen a mérnöki hivatal átszervezése kapcsán szóvá tette, hogy az építési szabályrendelet és a város rendezési javaslat egybekapcsolódására nincs szükség. Az előbbit szükség szerint változtatni és módosítani kell majd, az utóbbi századokra szabja meg a város fejlődését. A közgyűlés azzal utasította el a kérdés
