A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Balogh István: A városrendezés első kísérlete Debrecenben (1887-1897)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 157 Egyidejűleg úgy tűnt, hogy a majorsági földek parcellázásának megakadályozásával, hatósági tilalommal az itteni külsőségi lakótelepek kialakulásának elejét lehet venni. Az idevonatkozó tilalom egy lakótelek céljaira tervezett parcellázási kérelem nyomán született meg.25 26 Az idevonatkozó 1894. január 26-iki közgyűlési határozat gyorsította meg az évek óta húzódó ügyben a határozathozatalt. A szabályrendelet megalkotására a közgyűlés a városi mérnöki hivatalt utasította. A mérnöki hivatalnak 1890-ben szervezetszerűleg három osztálya volt 1. építési, 2. közlekedési és csatornázási, 3. földmérő. A hivatal vezetője az építési osztály főmérnöke volt, ezidő szerint Balogh Mihály, előírás szerint "építésbeli jártassággal" kellett bírnia. Mellette volt még két mérnök, de a földmérőnek elég volt a geodéta képesítés is. A hivatalvezető a tanácsüléseken részt vett, de szavazati joggal joga nem volt, lényegében és szervezet szerint is a polgármester szakreferensének számított. Részletesebben csupán az építési osztály feladatköre volt meghatározva, alapjában véve a város tulajdonában levő épületek állapotára való gondoskodásból, leltár készítésből és az új városi építkezések tervezéséből, s kivitelezésükre való felügyeletből állott. Általában pedig még olyan ügyekben is szaktanácsadás, amelyek a város fejlődése szempontjából szükségesnek vagy kívánatosnak mutatkoznak."20 A következő két évben ez a feladatkör bővült, mert akció indult a mérnöki hivatal átszervezésére, és szinte ezzel párhuzamosan a város- rendezést célzó szabályozási terv elkészítésére. Ez utóbbit szorgalma25 1 893. júl. 22. IV. B. 1405/b. 1595/1879. alapsz. 6587. "Az engedélyt kérő majorsági földje közvetlenül a beépített külvárosi házsoron kívül volt a mai Apafi és Virág utcák helyén, és 6 holdnyi területre kért parcellázási engedélyt, hogy házhelyekül eladhassa. Egy félévi hozavona után a közgyűlés úgy határozott, mindaddig míg a város területet meghatározó öv, az általános szabályozásra megállapítva nem lesz majorsági földön és kerteken, általában külsőségeken háztelkek átalakítására hatósági engedély ki nem adható" 1894. jan. 26. IV. B. 1403/a. 15. k. 9-579. b.kgy.sz. 26 1890. nov. 18., 1891. ápr. 11-14. IV. B. 1405/b. 1. 200/1895. alapsz. 41-46 j.pb.sz.
