A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi büntető törvényszék, mint másodfokú bíróság 1861-1871
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII 131 A hajdúkerületi törvényszék szervezeti felépítését az ITSZ nem érintette. Elnöke továbbra is az alkapitány maradt, tagjai pedig: négy rendes törvényszéki táblabíró és a városok főhadnagyai, ezek akadályoztatása esetén törvénytudó küldöttei, valamint szavazati jog nélkül a Kerület tisztiügyészei és jegyzői voltak. ,A megváltozott viszonyokhoz idomított törvénykezési rendszer” kialakítása során azonban felmerült, hogy a különböző törvényszékek, éspedig a jász-kun, a hajdúkerületi, a szepesi városok és a megyei törvényszékek „egyenlősítése” szükségessé tenné a bírói határozatok érvényességéhez megkívánható tagok számának megállapítását. Az erre vonatkozó döntés azonban a megyei autonómiák jogköréhez tartozott, jogaik gyakorlásában pedig csak a törvényhozás utján lehetett volna őket korlátozni. Ezért az Országbírói Értekezlet azt a megoldást választotta, hogy a törvényszéki tagok számának maximumát nem állapította meg, de az igazságszolgáltatás érdekében szükségesnek találta, hogy a megyei törvényszékeknél a jogérvényes bírói határozatok meghozatalához az elnökön kívül legalább négy törvénytudó és állandó tag 99 járuljon hozzá. Mivel az ITSZ a Hajdúkerületben az 1848-ig fennállott bíróságokat állította vissza, az akkori gyakorlat is életbe lépett, mely szerint a kerületi törvényszéken az ítélet meghozatalához az elnökkel együtt legalább hét tag jelenléte volt szükséges. Arra figyelemmel azonban, hogy az ITSZ e tekintetben elegendőnek tartotta az elnökön kívül négy tag jelenlétét, ez „a szabály ... a Hajdúkerületben is minden nehézség nélkül alkalmazható” olvasható a hajdúvárosok részére kiadott Szabályrendelet 72.§-ában. Tennészetesen ez a rendelkezés volt érvényes akkor is, amikor a kerületi törvényszék, mint másodfokú bíróság hozott ítéletet. Változott azonban a fellebbezéssel megtámadott elsőfokú ítéletek törvényszék előtti tárgyalásának módja. A városi tanácsoktól beérkezett fellebbviteli ügyeket a törvényszék elnöke által esetenként kijelölt táblabíró, mint előadó vette kézhez. Minden egyes ügyről külön előterjesztést készített, ebben ismertette az elsőbíróság előtti eljárás lényeges adatait, ezzel kapcsolatos esetleges észrevételeit, a meghozott ítéletet és a fellebbezés indokait. Előadta továbbá az üggyel kapcsolatos saját, indokokkal alátámasztott 22 ITSZ I. Fejezet 27.§. с/ pontja.
