A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)

Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIII

11

kellett lenni. Persze tévedett mikor ő a zárni apátságot a zazti /százdi/ apátsággal vette egynek.11

Bunyitai megállapításai alapján 1881-ben jelentette meg Balássv Ferenc tanulmányát a zárni és ohati apátságokról. Áttekintette az egyháztörténeti adatokat, a következtetéseket és feltételezéseket. Érdeme, hogy cáfolhatatlanul kapcsolta össze Huhot-Ohat kun vitéz honfoglaláskor elnyert birtokát, a később is a nevét őrző falut, valamint a Váradi Regestrumban szereplő ohati apátot a debreceniek Ohat pusztájával. Tanulmányához térképeket is használt, megkísérelte az apátságot elhelyezni Ohat területén, a Telekházi major közelében. Csodálkozott, hogy Balkányi Szabó nem szólt sem erről, sem a zárni apátságról. Ezek tehát annyira elpusztultak, hogy nyomuk a helyi emlékezetből kiveszett. Egyértelműen vonta össze a különböző forrásokban szereplő Uhod, Uhot, Hűhód, Hűhót, Hohad, Uhat és Ohat névalakokat. Indokolatlanul bírálta viszont Balkányi Szabót, mert az Ohati családdal rokonította a Bánffyakat. Láttuk, hogy az idézett szövegben Balkányi Szabó ezt mint bizonyítatlan feltevést említette. Ugyancsak rosszaiba Balássv. hogy egy állítólagos XIV. századi Ohati Péterről írt, akinek "... egy leánya Pircsihez ment férjhez s ez a Pircsi bírta is Ohat azon részét, mely Dorogma felől ma is Pircsi résznek neveztetik." Balássy a névtelen jegyző "...quam posteritas eius usque nunc habuerunt" mondatát úgy értelmezi, hogy "azt a földet Ohat maradékai csak Névtelen Jegyzőnk koráig bírták, akkor más nemzetségnek a birtokába ment az át."12 Ezt alátámasztja III. Endre 1299. évi oklevele. Ebben hagyta jóvá a birtokcserét, melyben Rátótnembeli Domokos tárnokmester Ohatmonostorát, Hodos. Árkusd és Sziles birtokokkal, valamint Csegét az ottani vámmal és még más birtokokat elcserélte Sártványvecse nemzetség-beli Gyula fia István és rokonai: Miklós fiai Demeter és Márton Heves megyei Poroszló falujával és az ottani monostorral.12 Fontosnak tartja ezt a cserét, mivel bizonyítja, hogy - mint

11 Balássv Ferenc: A zárni és ohati apátságok. Értekezések a történelmi tudományok köréből. IX. к. VI. sz. /Bp. 1881./ Összefoglalta a korábbi irodalmat, lásd 3-9. - A Váradi Regestrum vonatkozó esetében szereplő legtöbb helynevet tévesen azonosítja pl. Suma szerinte Sima, valójában a Szoboszlótól északra és Debrecentől nyugatra feküdt Soma faluról van szó.

12 Balássv i.m. 28-36. passim.

ь III. Endre 1299. február 19-én Budán kiadott oklevelét lásd Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. I-XII. /Közzé teszi Wenzel