A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 23. 1996 (Debrecen, 1996)
Tanulmányok - Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai
12 Módy György: Ohat nemzetsége és a kései Ohati család birtokai. írja - Ohatot a XIII. században, "legalább annak vége felé nem az Ohati, hanem a Rátholty nemzetség bírta." Úgy véli, hogy 1299-ben az apátság nem volt meg, legfeljebb a romos monostor épület állhatott, mivel a fent idézett oklevélben Ohatmonostora faluról van szó, az apátságról illetve a monostorról nem. Poroszlót és a monostort viszont külön feltüntetik. Az apátság alapítását nem köti az első birtokos családjához. De azt sem sejteti, hogy a monostor a Rátót nemzetség alapítása lett volna. Az apátságra vonatkozó utolsó adatnak IV. Béla 1248. évi oklevelét tartja. Ebben a király Sáros, Eperjes és még tizennégy falu tizedéért az egri püspökségnek adta a Borsod megyei Cserép falut, melyet II. Endre jóváhagyásával Katapán egri püspök hagyott a püspökségre, de Ákos nembeli Ireneus azaz Eme bán foglalt el, és a Tisza melletti Csege falut több más birtokkal és Poroszló vámjának részével. Az oklevél felsorolja Csege tartozékait: Kecskés és Puchlaka /Pócslaka?/, halászóhelyek a Völgyes-ben /Vetges/, a Nagy Morotvá- ban, melyeknek fele a Tölgyesererétje /Teulgescherethye/ berekkel Csegéhez tartozik, a halászóhelyek másik fele az ohati apátságot /Abbati de О.../ és kegyurait illeti.* 14 Balássy szerint tehát az apátság 1248 után, de 1299 előtt enyészett el. Hodos, Árkusd és Sziles birtokokkal Balássy nem foglalkozott. Fel sem tette a kérdést, vajon ezek 1248 előtt - vagy ahogyan ő vélte esetleg Anonymus kora előtt - nem voltak-e Ohat birtokosainak falvai. Nem falunak, hanem egy-egy meghatározott nevű rétnek és szántóföldnek tartotta ezeket. Az apátság helye és kegyurai kérdésében hosszú tudományos vita indult 1904-ben. Az előző évben jelent meg az Egri Egyházmegyei Közlönyben - különlenyomatban is - Végh Kálmán Mátyás ároktői plébánosnak Hortobágyi apátságaink című tanulmánya. Ebben sorolja, hogy a Hortobágyon három apátság és egy prépostság létezett az ÁrGusztáv. Pest, Bp., 1860-1874./V. 202-03. - Balássy az Ohatmonostorával együtt sorolt három birtok közül Hodos /Hudus/ nevét olvasati vagy másolási hibának veszi, szerinte Ludas-t kellene olvasnunk, mert Ludas-rét és Ludas-lapos található az ohati puszta délnyugati szélén. 14IV. Béla 1248. február 24-én Görgőn kiadott oklevelét lásd Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. I-XI. /Studio et opera Georgii Fejér. Budae, 1829-1844./ IV./ 2. 16. - Balássy helytállóan azonosította Csege tartozékai közül Kecskést a falutól délkeletre eső Kecskés határrésszel, Puchlakát pedig a Csege alatt délre lévő Puszliká-val.
