A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Mónus Imre: Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben (1872-1950)
92 Ipartársulat-ipartestület Hajdúböszörményben elnökválasztó közgyűlés összehívásáig Rózsássy László alelnököt bízták meg az elnöki teendők ellátásával. Rózsássy László elnöki megbízatása nem lett igazán áldásos, mert 1931. május 14-én hoztak egy olyan vezetőségi döntést, hogy az elszaporodott iparkihágási eseteknél a vezetőség mindig küldjön ki szakképviselőt a szakmának megfelelően. Ezért jár alkalmanként 3 pengő napidíj. Rózsássy László elnök ezt úgy intézte, hogy mindig О lett a szakképviselő még akkor is, ha nem az О szakmabelije követte el az iparkihágást és mindig felvette a 3 pengőt, sőt még hozzá az utazási általányt is magának kiutaltatta. Ez összesen 219 pengő pénztári kiadás lett, amit a számvevőség kifogásolt, majd bizalmatlansági indítványt tettek az elnök ellen. Vitéz Dr. Abari Antal iparhatósági biztos is megvizsgáltatta a számadást és a visszafizetést másodfokon is jóvá hagyták. Rózsássy vállalta is a visszafizetést, de a közgyűlés hozzászólási és szavazati jogától is megfosztotta, majd a polgármester tisztségéből azonnali hatállyal felmentette és Kéki Lajos képesített kőműves mester alelnököt bízta meg az elnöki, teendőkkel 1932. de22 cember 4-én.“ A gazdasági válság anyagi terhei még mindig érezhetőek. Sokan az ipartestületi tagdíjat sem tudják fizetni, ezért a vezetőség az egyes iparosok adófizetési kötelezettsége alapján sávosan állapítja meg a tagdíjakat is: 1 - 500 pengő adóalap 501 - 1000 pengő adóalap 1001 - 1500 pengő adóalap 1501 - 2000 pengő adóalap 2001 - 5000 pengő adóalap 5001 - több pengő adóalap 2 pengő tagdíj 3 pengő tagdíj 5 pengő tagdíj 10 pengő tagdíj 15 pengő tagdíj 20 pengő tagdíj Az anyagi gondok meghatározták a testület gazdaságpolitikáját is. Az IPOSZ belépési nyilatkozattételre szólítja fel a testületet, de az elzárkózik, mert 2 pengő tagsági díjat kellene fizetni, meg egyébként is országos szervezetnek a Kereskedelmi és Iparkamarát tekintik. Az 1935. február 4-én megtartott közgyűlésen is előtérbe került a megélhetésért folyó harc. Jelen esetben a kontárkodás visszaszorításával is a jogos munkalehetőségekért harcol az iparosság. Kérik az Ipar- 22 22 U.o. 1932. december 4. Jegyzőkönyv 16. szám.
