A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. I. rész. (1820-1821)

A kiadatlan levelekből és naplófeljegyzéseiből egyaránt kitetszik, hogy Széchenyit ez idő tájt már rendkívül intenzíven foglalkoztatta a lótenyésztés hazai, fejlesztése. A katonai szolgálatból is ez a terület érdekelte a legjobban.46 Diószegen fogott hozzá magára vállalt feladata, a hazai lóverseny szabályzatának kidolgozásához. A fogalmazványt elküldte id. Hunyady József gróf (1773-1822) jószágigazgatójának, Kari Appelnek véleményezésre. О 1821. június 14-én az általános észrevételeken túl néhány paragrafusban konkrét változtatást javasolt. Egyebek között azt kérdezte, hogy nem kellene-e kikötni: "csak magyarok vagy belföldiek lovagolhatnak." Széchenyi nevetségesnek tartaná, ha a lovasoknak is fel kellene mutatni a pedigréjüket (származásukat), ezért ezt a pontot érintetlenül hagyta.47 48 49 A véglegesített tervezetet a debreceni városi nyomdában saját költségén kinyomatta. A helyi cenzor engedélye július 29-én kelt. A szabályzat magyar és német nyelven jelent meg, külön-külön három és fél fólió oldal

48

terjedelemben és mindegyik névtelenül.

Széchenyi nem érezte jól magát Diószegen. Az Ér patak jobb partján, az érmelléki hegyek lábánál, igen szép vidéken fekvő, közel 4000 lakost számláló mezőváros az érmelléki járás központja volt; határában gabonát, dohányt és zamatos fehér borokat termesztettek.44 A falusias település életébe a huszárok vittek némi mozgást, bár a század elszállásolása a lakosságnak nyűgöt, terhet jelentett. A kapitányi

46 Széchenyi, 1926. 157-158., 163., 199. p. - A lovak, a lótenyésztés iránti érdeklődéséről: Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Bp. 1972. 50- 51. p. (a továbbiakban: Gergely, 1972.); Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1815-1819 közt. = Gróf Széchenyi István naplói. 1. köt. Bp. 1925, L- LI., CLV1I-CLV1I1. p.; Ernst József: Lovak körül. = Széchenyi és kora. Bp. 1991. 77-78. p.; Barcsay-Amant Zoltán-Erdélyi Gyula: A magyar lovassport története III. rész. Bp. 1932. 29-34. p.

47 Széchenyi, 1926. 167-168. p. (saját fordítás). Appel levele másolatban: MTAKK Ms 4228/202.

48 Projektuma a Magyarországon felállítandó lovaspályázás törvényeinek; Einstweiliger Vorschlag der Gesetze und Regeln des in Ungarn einzufuhrenden Wettrennens. - A magyar szöveg - apróbb hibákkal - megtalálható Erdődy Sándor: Magyarországi lófuttatások 1814-1942. Bp. 1942. 70-75. p. - A cenzor Náray Dávid (1778-1850), a debreceni piarista gimnázium igazgatója volt.

49 Magda Pál: Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékinek legújabb statistikai és geographiai leírása. Pest, 1819. 461. p. (a továbbiakban: Magda, 1819.); Dóczy József: Magyarország tekintete... Béts, 1830. 302. p. (a továbbiakban: Dóczy, 1830.); Fényes, 1851. 1. köt. 265. p.; Molnár, 1885. 7. p.; Varga, 1976. 3. p.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 39