A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Zoltai Lajos munkáiból - Zoltai Lajos: Nagy főbírók és más jeles emberek debreceni házai; A Komáromy-ház története; A legrégibb debreceni ház története. Közli: Radics Kálmán
304 Zoltai Lajos munkáiból De hétköznapi egyszerű köntösével mégis egyik legnevezetesebb, leghiresebb épülete volt e ház Debreczennek. Származása, viselt dolgai tették nevezetessé. Az agg korral járó tisztelet is teljes mértékbe megillette. Eredete, régisége, múltja együttvéve olyan arisztrokratikus előkelőség tekintélyével vették körül, hogy emiatt irigykedve nézhetett reá sok parvenü épület-társa. A XVII., XVIII. századbeli patricius családok egyik legkiválóbb- jának nevét viselte és a város körül sok érdemet szerzett familia nevétől azután sem fosztotta meg a későbbi nemzedékek kegyelete, amikor a város birtokába ment át. Annak a teleknek történetét, legalább tulajdonosai személyére nézve, amelyen a Komáromyak a most elbontott házat részben talán még a XVII-ik század végén felépítették, jóval messzebbre vihetjük vissza, s ezekkel kapcsolatban a ház időnként való értékéről ismert adatok érdekes fényt vetnek arra is, mimódon emelkedett lassanként századok folyamán ugyanazon ingatlan értéke. A Komáromy-ház telke 1572-ben Kiss Mihály nevű polgáré volt, aki azonban bizonyos nagyobb összeggel adósa lévén egyik szomszédjának Túri Fodor Literatus Péter szenátornak, kénytelen volt megválni e háztól. Debreczeni Kádas János kalmár vette meg 400 frton. Utódai bírták azután vagy hetven esztendeig. Hajdan sem szokatlan fizetésképtelenség miatt Kádas Pál 1642-ben eladta 800 frton nemes Balogh Péternek és feleségének Fekete Juditnak. Fippai Balogh Péter veje, Fekete Judit pedig leánya volt Fekete István uramnak, aki négy ízben viselt főbiróságot és egyszer-másszor Debreczen városát az erdélyi országgyűléseken is képviselte. Balogh Péter halála után, 1670- 72 körül, Fekete Judit Dobozi Istvánhoz ment nőül, akit Debreczen történelme I. Dobozi István néven ösmer s aki számos Ízben ült a főbírói székben s akit 1679-ben történt halálakor a debreczeni "ekklezsia és respublica mint városunknak erős oszlopát, hazájának édes atyját, istenes életű, ritka példáju" derék férfiút nagy szomorúsággal gyászolt meg. Három év múlva Fekete Judit is elköltözött az élők sorából. Ekkor szállott ez a Czegléd-utczai ház a Komáromy családra, Lippai Balogh Kata hozományaként, aki Komáromi Csipkés Györgynek, a mély tudományu biblia fordító debreczeni papnak, a magyar irodalom e tiszteletreméltó tekintélyes munkásának volt a felesége.
