A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügy és közművek fejlődése Debrecenben a XIX. század végén
181 rendelte el a szennyvíztisztító telep létesítését. Engedélyezte az építkezéshez szükséges 260000 korona kölcsön felvételét és végül a telep céljaira átengedte a város tulajdonát képező szikgáti 678 hold 773 Elöl területet. A bizottsági közgyűlés az előkészítés, az ellenőrzés és a felügyelet ellátásához ad hoc bizottságot állított fel. A belügyminiszter a 173392/1911. számú határozatában az elfogadott terv módosítását kérte. A debreceni kultúrmérnöki hivatal 1912. május 28-án kelt pót-müszaki leírása a hagyományos talajszürést meghagyja. A módosulást a duzzasztó zsilipnél beépített ráccsal és iszapzsákkal ellátott homokfogó és az oldómedence iszapjának természetes eséssel történő levezetése jelentette. A törvényhatósági bizottság 1912. október 30-án, a belügyminiszter 1913. június 17-én hagyta jóvá a módosított tervet és a 360000 koronára emelt költségvetési előirányzatot. A szennyvíztisztító telep létesítése azonban váratott magára, bár a nagykölcsönből 1914-re tervezett kifizetések listáján a 8. helyen 790000 koronával ez a feladat is be volt ütemezve.6^ A polgármester 6174/1921. számú engedélye sem hozott változást a tisztító ügyében, a nehéz építési viszonyok és a magas egységárak miatt. A városi tanács rossz pénzügyi helyzetét jól tükrözi az 1921. június 11-én kelt kiírása. A telep létesítésére szánt ingatlant 50 évre úgy akarta bérbe adni, hogy ellentételezésként a bérlő saját költségén vállalja a tisztítómű építését.65 66 A szennyvíztisztító építése azonban egyre sürgetőbb feladattá vált, ezért a törvényhatósági bizottság a 366/1923. bkgy. számú határozatában elrendelte a munkálatok megkezdését. A belügyminiszter a 137066/1923. sz. leiratában jóváhagyta a bizottsági közgyűlés szándékát, de kétségbe vonta, hogy 150 millió koronánál kevesebb összegből el tudják készíteni a tisztítóművet. A városi tanácsnak a Pénzintézeti Központtal folytatott tárgyalásai eredményre vezettek és így a törvényhatósági bizottság 1923. október 30-án 670/24949-24311- 21996/1923. bkgy. sz. alatt elrendelhette a 150 millió korona hitel felvételét. A kultúrmérnöki hivatal 335/1923. és 678/1923. számú terve már az új módszerre, a biológiai tisztításra épült. A korábbi elképzelésekHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 65 HBML IV.B. 1405/b. 176.d. II.7/1912. 66 HBML XXI.505/a.l09.d.
