A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen kisebb vendéglátó egységei az 1900-1910 közötti években

127

A "Halápi csárda" a Vámospércsi út mentén földdel együtt került

о c

Győry György bérlő kezére évi 1535 korona ellenében. A "Kadarcsi fogadó" 233 holddal együtt Kertész István bérlete lett évi 6850 korona fejében.35 36 A városhoz aránylag közel fekvő, a Balmazújvárosi és Hortobágyi országutak találkozásánál lévő "Látóképi csárdá”-t és a hozzátartozó földeket évi 3805 korona összegért Rosenfeld Dávid bérelte ki. Őt azonban 1901-ben, a közelben aratók a csárdába jőve olyannyira összeverték, hogy sérüléseibe a kórházban belehalt. Rosenfeldet követően Sipos Imre vette át a csárdát, akit pedig 1906- ban támadtak meg az ugyancsak a közelben dolgozó részes aratók. Sipos a támadók egyikét, Soós Jánost lelőtte. Soós meghalt, Sípost azonban szabadlábra helyezték, mert többen támadtak rá és ő önvédelemből cselekedett/7

A "Ludas csapszék"-et és a hozzátartozó földet 1400 koronáért Dragota Miklós, utána Burai András bérelte/8 A "Mátai fogadó" bérletéhez 58 hold föld kapcsolódott. Bérlője Szikszai Sándor és neje, illetve Szikszai Sámuel lett.

A külső csárdák közül az utolsónak a legjelentősebbet, a "Hortobágyi csárdá"-t említenénk, amelyet elődje helyére 1781-ben építettek, majd а XIX. században bővítettek. Nyolc vendégszobával és szekérállással is rendelkezett a még ezidőben is szekérrel utazók, vásárosok, állatkereskedők számára. A századunk első évtizedében e csárda bérlője hosszú időn át Fésűs Lajos volt évi 2700 koronáért. 1910- től is ő maradt további hat évre az árendás, de már évi 3600 koronáért.39

A belső csárdák közül az évszázados hagyományokkal rendelkező "Leveles Csárda" is a város tulajdona volt, amelyet 1901-től az "Aranybikáival és a "Vigadó"-val (nagyerdei!) együtt adtak bérbe, de tulajdonképpen az "Aranybika" bérlői mindig albérletbe adták egy-egy vállalkozónak (Szilágyi Ferenc, Szőke Lajos, stb.). A "Leveles" vendégkoszorúja a "népség, katonaság" volt, azaz katonai szolgálatot teljesítők, cselédek, szakácsnők, kevés pénzű diákok. A vegyes és a kü35 DKK. 1902. évre 152. és DKK. 1904. évre 167.

36 D, 1906. okt. 31.

37 D, 1904. szept. 7. és Gellér Ferenc - Vadász György: Debrecen műemléki katasztere (Debr., 1985.) 114.

38HBML IV.B. 1403/a 31. 66/1910.

39HBML.IV.B. 1403/a 23 44/1902.

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII