A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen kisebb vendéglátó egységei az 1900-1910 közötti években

lönböző, egymástól távoli vidékekről származóknak különböző felfo­gása volt a szerelem és az udvarlás kérdésében, s ez gyakran torkollott összeütközésbe. Ezért a rendőrség, valamint az egyes laktanyák őrjá­ratai sűrűn megfordultak ebben a nagyerdei csárdában. Ugyanakkor a verekedések miatt utasításba adták a bérlőnek, hogy égetett szeszes­italokat és nehéz borokat nem, csupán könnyű borokat és sört szolgál­hat ki.40 Az italárusok közé tartoztak a pálinkásbutikok, vagy pálinkamé­rők. Ezek égetett szeszesitalokat árusítottak. Létüket sem a hatóságok, sem a versenytársak, a vendéglősök és a kocsmárosok sem kívánták.41 42 Ezért az utóbbiak gyakran éltek olyan javaslatokkal az 1. fokú iparha­tóság felé (rendőrség), hogy a butikok számát ne engedjék gyarapodni, vagy ha mégis adnának ki valaki számára engedélyt, annak személyé­vel kapcsolatban a hatóság előbb kérdezze meg az Ipartársulat véle- ményét. Hangsúlyozták az ellenzők, hogy ráadásul ezek a butikok olyan helyen is létesültek, ahová tilos lett volna települniük (templom közelébe, stb.), és ezekbe a butikokba nagyon lecsúszott emberek jár­nak.43 A Heves megyeiek, majd a Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek is javasolták, és ezt itt Debrecenben is többen támogatták, hogy a kocs­mák, de különösen a pálinkamérések vasár- és ünnepnapokon ne nyit­hassanak ki.44 Rövidesen meg is jelent egy olyan rendelet, hogy: "...italmérések, amelyek csak égetett szeszesitalra kaptak árusítási en­gedélyt, azok munkaszüneti napokon csak reggel 6 órától 10 óráig legyenek nyitva." Olyanok, amelyek bort, sört is mérhetnek 10 után is nyitva tarthatnak, de égetett szeszesitalt 10 után nem adhatnak el.45 Kis létszámú csoport volt az italárusok azon része, akik a lakta­nyákban lévő kantinokat kezelték. Ilyen vállalkozás működött a Vil­mos huszárezred (Kassai út), a 2-es honvéd huszárezred laktanyájában (Külsővásártér), valamint a Pavilon (Hajnal utca), a Salétrom (Salétrom utca), a nyulasi barakkoknál, és a 3-as honvédezred lakta­nyájában (Magoss György tér, ma Bem tér). A Vilmos huszárok kan­40 Balassa Sándor: A debreceni Aranybika Szálló története (Debr. 1959.) 92-93 41 HBML.IV.B. 1403/a 22. 185/190L 42 D, 1904. febr. 10. 43 D, 1903. szept. 7. 44 HBML.IV.B. 1403/a 27. 247/1906 és HBML.IV.B. 1403/a 31.432/1910 45 D, 1908. aug. 2. 128 Debrecen kisebb vendéglátó vállalatai 1900-1910 között...

Next

/
Oldalképek
Tartalom