A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)
106 bizottság ellenzi, a jogi- és pénzügyi bizottság azonban támogatja a javaslat elfogadását, amennyiben az állam vállalja a mintatelep berendezésének költségeit, s ez nem jelent a városnak és a debreceni gazdáknak anyagi megterhelést. A város ugyanis az öntözést és a szikes területek megjavítását nagy fontosságú kérdésnek tartja. A törvényhatósági bizottság 1902 júniusában tartott közgyűlésén 300 holdat 10 évre az állam rendelkezésére bocsát amely területet a kijelölő bizottság a Hortobágy-puszta Ny-i részén, a füzesabonyi vasútvonaltól E-ra jelöl ki. Az öntözés ügye hosszú időre megtorpan, mert a Földművelésügyi Minisztérium nem fogadta el a város által felajánlott területet. A hortobágyi bizottság 1906-ban már 3000 kát.hold kijelölését tartja célszerűnek az öntözés céljaira. Ezt a javaslatot elfogadja a városi tanács is. 1912 márciusában a hortobágyi bizottság ismét tárgyal a hasznosításról. Nézetük szerint meg kell kötni az állammal az öntözésre vonatkozó szerződést. A városi tanács előterjesztése nyomán a közgyűlés még ebben a hónapban meghozza a 3000 kát. hold öntözendő terület kijelölésére vonatkozó határozatát12. A közgyűlési határozatot a földművelésügyi miniszter 1913. március 14-én kelt 19347/V.A. 1913 sz. határozatával hagyja jóvá. A szerződés szerint a város átenged 3000 kat.holdnyi területet öntözési kísérlet céljából 50 évi korlátlan használatra. Ezzel egyidejűleg a szivattyús öntözési rendszer kiépítéséhez 500.000 korona összeget bocsát rendelkezésre. Amennyiben ez az összeg nem lenne elegendő a munkálatok befejezéséhez, a költségtöbbletet az állam vállalja magára. A kísérleti telep tiszta jövedelme a várost illeti meg. A területen termelt takarmány értékesítése tekintetében az állam arra vállal kötelezettséget, hogy egyenlő vételi ajánlat mellett a debreceni gazdák élveznek elsőbbséget ill. az adott területen a megállapított legeltetési bérért a debreceni gazdák jószágai legelhetnek. A városnak jogában áll a szerződést 10 év után felbontani és a területet saját kezelésbe átvenni. Az említett 3000 holdon felül a terület szomszédságában további 3000 holdat ad át az államnak, amikor ezen terület öntözése lehetővé válik. A szerződés szövege alapján a földművelésügyi minisztériumot a kísérleti terep szervezésénél főképpen az a cél vezeti, hogy a hazai szikes területek Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról... 12Újlaky Zoltán:A Hortobágy hasznosításának problémái a XIX.század végén és a XX.század első felében 354.old.
