A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)
107 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII jobb hasznosítására egy nagyszabású -3000 holdas - példát mutasson. A tervek alapján 1913 novemberében megindulnak a munkálatok, de a háborús viszonyok közepette nincs elegendő munkaerő a földmunkák elvégzéséhez, ezért hadifoglyokat is alkalmaznak. 1913-ban öntözötelepi bizottság alakul13 14, melynek feladata a munkálatok figyelemmel kísérése és egy hosszú távú gazdasági program kidolgozása. Ennek elnöke: Lisznyay Damó Tihamér miniszteri tanácsos, tagjai az állam részéről: Vinnay Géza min. osztálytanácsos, kerületi felügyelő, Sz. Jármy Tamás kir. főmérnök, a debreceni kultúrmérnöki hivatal főnöke, Ormándy János debreceni gazdasági akadémiai tanár, a város részéről; Magoss György városi tiszti főügyész; Medgyaszay Miklós gazdasági tanácsos és Polgári József törvényhatósági bizottsági tag. 1914 áprilisára elkészül a program. Eszerint 3000 holdból 1000 holdat mezőgazdasági, 2000 holdat pedig halgazdasági célra használnának fel. A városi tanács ezt a tervet elfogadja és ezzel egyidejűleg előnyös ajánlatot kap a halastavak bérletére vonatkozóan. A földművelésügyi minisztérium álláspontja szerint a halastavakat csak a kilúgozás idejére tervezték és nem az ebből származó jövedelem a mérvadó számukra. De ha a városnak rendszeres nagy jövedelmet biztosítana a halastavak bérbeadása, akkor magának a városnak kellene értékesítenie. Ebben az esetben a szerződés értelmét veszti, mert maga a város is képes a fennmaradó területeket a halastavakkal együtt kezelni. A szerződést ezért felbontják és a törvényhatósági bizottság 1915 márciusában elfogadja a Haltenyésztő Rt. bérleti ajánlatát. A feltételek szerint 2000 hold halastavat és 50 hold üzemi telep- és illetményföldet ad bérbe a város 10 évre. A közgyűlés feltételként szabja, hogy a nyolc halastóból mezőgazdasági kísérletre elvonhat annyit, amennyit jónak lát, ha az így megszűnő tavak helyett újakat rendez be a város. A közgyűlés bérleti díjként 10 ezer koronát, haszonbér címén legalább 25 ezer koronát állapít meg. A közgyűlés 1915. október 18-án jóváhagyja a haszonbérleti szerződést. A háború után 1921-ben merül fel ismét a Hortobágy hasznosításának kérdése, amikoris Vadász Emil, debreceni gazdasági felügyelő készít egy javaslatot'4. Elképzelése szerint mivel a Hortobágy alapvetően legelő, ezt a funkcióját célszerű továbbra is 13HBML VI. 256/a 3.cs. 42803/1913. 14 HBML IV.В 1409/e 14.cs. Vadász Emil véleményes javaslata 1921. nov. 20.
