A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXII 99 Síké pzelések a ■hl oriobágy hasznosításáról a kultármémöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947) SjtfÁytfi faáotíié A Hortobágy-puszta története szorosan kapcsolódik Debrecen városéhoz. Nem véletlen, hogy számos kutató foglalkozott már a Hortobágy történetével, hasznosításának kérdéseivel. A Hortobágy- puszta életének kutatói között meg kell említenünk Ecsedi István, Gunda Béla és Béres András nevét, akik hozzájárultak a puszta életének, szokásainak jobb megismeréséhez. Jelen dolgozat egy másfajta megközelítésben, a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratainak tükrében, próbálja felvázolni a Hortobágy-puszta hasznosítására vonatkozó elképzeléseket az 1898- tól 1947-ig terjedő időszakban. A kultúrmérnöki intézmény kialakulásának és működésének rövid ismertetése A Debreceni Királyi Kultúrmérnöki Hivatal iratai jelentős mennyiségben (89 csomó, 16 kötet, összesen 12,24 ifm.) kerültek be a Hajdú-Bihar megyei Levéltár őrizetébe. Elsőként a Levéltári Ismertetőben olvasható egy rövid áttekintés Komoróczy György tollából a hivatal iratanyagáról1. Részletesebben Újlaky Zoltán, a levéltár munkatársa foglalkozott a fond iratainak ismertetésével, az iratok forrásértékének vizsgálatával2. Meg kell említenünk még Dóka 'A helytörténetírás levéltári forrásai II. Szerk.: Komoróczy György. Debrecen, 1972. 345-347 p. 2Újlaky Zoltán: A Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal iratai a Hajdú-Bihar megyei Levéltárban. HBML Évkönyve XII. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1985. 121-131 P-
