A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 22. 1995 (Debrecen, 1995)
Tanulmányok - Szilágyi Gáborné: Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról a kultúrmérnöki hivatal iratainak tükrében (1898-1947)
100 Klára cikkét, a mely tágabb áttekintést ad a kultúrmérnöki intézmény kialakulásáról, működésének évtizedeiről3. Hazánkban a kultúrmérnöki szolgálat megszervezése Kvassay Jenő nevéhez fűződik, aki külföldi tanulmányútjáról hazatérve öntözési és lecsapolási munkákat végzett. О tesz javaslatot a kormánynak az új feladatoknak megfelelő mezőgazdasági-vízügyi szolgálat, korszerű tanácsadó szervezet, a kultúrmérnöki intézmény megszervezésére4. 1879-ben a Földművelés- Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium keretében megalakul a kultúnnémökség. 1881-ben ez a hivatal állandósul és az ország területén 8 kerület alakul. Feladatuk a talajjavítás tervszerű megszervezése és a munkálatok végrehajtásának felügyelete. 1886-ban a vízjogi törvény (1885: ХХП1 te.) megjelenése után a kerületek helyén kultúrmérnöki hivatalokat hoznak létre vidéki székhelyekkel. Ezek közül egyik a Debreceni Kultúrmérnöki Hivatal. Az új vízjogi törvény nagy jelentőséggel bír a hivatal működése szempontjából, mert részben sikerül elhárítania a vízi társulatok létrehozásának akadályait. Jogot ad az érdekeltségi területek megállapítására, a hozzájárulás mértékének meghatározására, sőt a társulatok, vagy érdekeltségek műszaki munkáinak ellátására is. így azoknak nincs szükségük saját műszaki személyzet alkalmazására. A hivatalnak három fő feladata volt: 1. /Műszaki terveket és költségvetéseket készítettek öntözési, lecsapolási, alagcsövezési munkákra, folyómedrek karbantartására. 2. /Ellenőrizték a vízhasználati társulatokat. 3. /Vízjogi engedélyeket véleményeztek. A kultúrmérnökök szakértő szerepét töltik be a vízügyi hatóságok mellett, mivel hatósági jogkörrel a hivatalok nincsenek felruházva. A kultúrmérnöki hivatalok száma 1909-ben már 19-re emelkedett, míg a két világháború között számuk ismét nyolcra csökkent. Egy kultúrmérnöki hivatal illetékességébe 2-3 megye talajjavítási, lecsapolási, öntözési munkálatai tartoznak. A debreceni VI. számú Kultúrmérnöki Hivatal illetékessége 1909-ben Szabolcs, Hajdú és Szilágy vármegyékre, 1931-ben pedig már Szabolcs, Ung, Szatmár, Elképzelések a Hortobágy hasznosításáról... 3Dóka Klára: A kultúrmérnöki hivatalok iratainak forrásértéke. In: Levéltári Szemle, 32. évf. 1982 2-3. 299-313 p. 4A magyar vízszabályozás története. Szerk.: Ihrig Dénes. Budapest 1973. 134-135 p.
