A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek Debrecen város és a nemesek viszonyához (1587-1604)

ügyekben, amelyek eddig a mezővárosi magisztrátus és a városban lakó nemesek között felmerültek, részletesen szabályozta a főbíró és esküdtek ítélkezési jogát, és eltiltotta a nemeseket a Bihar megyei nemesi törvényszék elé való fellebbezéstől, fellebbezési fórumul az erdélyi vajda ítélőszékét jelölte meg. ( HBMLT Évkönyve XVIII. Db. 1991. 11 - 13, 20 - 24. o. U.o. XIX. Db. 1992. 130 - 134., 138 - 140. o. )

2. Nehezebb dolog volt a két nemesi kúria, a Kardos család utódai tulajdonában levő Piac utcai nemesi telek és a régi földesúri kastély telkének megszerzése.

Az elsőnek birtokosa a családnak az 1580-as években még élő tagja, Kardos Miklós és a meghalt Kardos Józsának özvegye, Lónyay Erzsébet volt. Egyik sem lakott Debrecenben, az özvegy tulajdonában levő ház bár már rozzant volt, bérbe is volt adva; Kardos Miklós pedig a váradi várőrség katonája volt.

A vita a nemesi kúriát megillető bormérés miatt már korábban is folyt, a város által elkövetett hatalmaskodás miatt Kardos Miklós eladta a részét, a kúriát illető minden joggal a városnak és 1587-ben a kúria és a telek nagyobb része fejedelmi jóváhagyással a városé lett.

Lónyay Erzsébet a magisztrátus által elkövetett hatalmaskodás miatt a vajda székén 1585. jan. 5-én pert indított a mezőváros főbírája és esküdtei ellen, időközben bekövetkezett halála után a pert testvére Lónyay István 1588-ban folytatta. ( HBMLT. Évk XIX. Db.

1992. 137- 138., 140 - 142. o. ; U.o. XX. 1993. 6., 9 - 15. o. )

Az egykori földesúri kastély telke nem közvetlenül került a mezőváros tulajdonába. Egy részét már enyingi Török Ferenc 1562-ben Máté szabó familiárisának adományozta, és az 1609-ig a megajándékozott örökösei tulajdonában maradt. Másik része előttünk ismeretlen időben és ismeretlen körülmények között, nemes Duskás Sára, Duskás Ferenc főbíró és gazdag tőzsér testvére birtokába került De Duskás Sára, akkoriban már kétszeres özvegyasszony 500 magyar forint adósság miatt zálogba adta Keresszegi Csáky Dénes fiának, Mihálynak, aki Báthori Zsigmondtól 1582. július 10-én kérte a birtokba iktatását. ( HBMLT Évk. XVIII. Db. 1991 13 - 15. o., U.o. XIX. Db. 1992. 127 - 130. o. )

6