A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Balogh István: Oklevelek Debrecen város és a nemesek viszonyához (1587-1604)
Az itt közölt iratok alapján meg lehet állapítani mindkét nemesi telek sorsát; miként kerültek végleg a mezőváros tulajdonába, minden rajtuk levő és hozzájuk tartozó kisebb királyi haszonvétellel együtt. Ebből a város csak a Kardos kúriát kezdettől fogva megillető, és birtokosai által gyakorolt bormérést tartotta meg. Közel 250 évig a város egyik beviteli forrása a Kardos házbeli borkimérés volt. A Kardos Miklós részét fejedelmi jóváhagyással 1587-ben vette birtokba. A megerősítő oklevél kifejezetten megemlíti, hogy az eladó nemes birtokost megillető királyi jogok is a városra szállanak. ( v.ö. 1., 3. sz. irat. ) A Kardos Józsa özvegye, Lónyay Erzsébetet illető rész megszerzése hosszadalmasabb volt és még közjogi bonyodalommal is járt. Ugyanis Debrecen Biharmegyében levő mezőváros volt; Biharmegye pedig vitathatatlanul Erdélyhez tartozó terület volt. Itt az országbírónak nem volt bírói illetékessége, az ilyen perek a vajda itélőszékére tartoztak. Lónyay Erzsébet, majd halála után a per folytatását átvállaló testvére, Lónyay István mind az országbíró, mind a vajda székén indított pert. Mindkettő megidézte a peres feleket, de Debrecen az eperjesi ítélőszéken, Lónyay István pedig a vajda székén nem jelent meg mindig. ( V.ö. 4., 5., 7. sz irat. ) Az országbíró Debrecent 1200 m. frt. kártérítésre kötelezte. ( 6. sz. irat. ) Végül mindkét fél, - miután sokszori kifogás miatt végleges ítéletet sem egyik, sem másik törvényszéken nem kaphatott, illetve azok vég- rehajtatlanok maradtak - jobbnak látta a kiegyezést. ( 7., 8., 9., 10., 13. sz. irat). Bizonyos feltételek mellett Lónyay István 1500 forintért az őt illető kúriarészt minden rajta levő joggal eladta Debrecen mezővárosának. ( 15. sz. irat. ) Ezzel lezárult a mezőváros és az egyetlen magános kúria miatt sok évtizeden át folytatott viszálykodás. A földesúri kúria, a kastély megmaradt részének sorsa is ezekben az években dőlt el. Nem tudjuk - mert az adatok hiányoznak - hogy Duskás Sára, - akinek háza volt a piac nyugati oldalán, az egyik a Piac + + + 7
