A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen 1900-1910 közötti vendéglátóiparáról
Debrecen 1900 - 1910 közötti vendéglátóiparáról Szűcs Ernő Debrecen évszázadok óta, kivált az évi négyszeri-hatszori 15-15 napig tartó vásárok idején, nagy idegenforgalommal rendelkezett. Ennek ellenére, ha kocsmák, csapszékek működtek is itt, de az első vendégfogadót /bérelhető szobás!/ csak 1690 körül állították fel a Várad utcán, s ezt kezdték később, a XVIII. század harmincas-negyvenes éveiben "Fehér Ló"-nak nevezni. Nálunk tehát vendéglátóipar lényeges ágazatai pl. szálloda, kávéház nehezebben és későbben alakultak ki, mint sok más, akár Debrecennél kisebb magyar városban. Ez jórészt abban lelte magyarázatát, hogy a varos lakosságának puritán életfelfogása a hívságos világi gyönyöröket megvetette, sőt erélyesen üldözte is. Ebből a mértékletes magatartásból még sok minden átöröklődött a XX. század első évtizedére is. Ezzel magyarázható az, hogy Debrecen éjszakai életének ritmusa az 1900-as évek elején lassúbb, csendesebb volt, mint a szomszédos Nagyváradé, de a legtöbb magyarországi városénál is. E sajátos, aránylagos elmaradás mellett azonban századunk első évtizedében nagy előrehaladás volt tapasztalható a város vendéglátó- iparában Szükség is volt erre, mert az országos vásárokon túl ekkorra már, mivel erőteljes lendületet vett a szakigazgatás kialakulása, Debrecen közigazgatási, kulturális, katonai, igazságszolgáltatási, postai és vasúti centrum is lett, ami megnövelte a város idegenforgalmát. Az ideérkezőket kellemesen lepte meg az itteni vendéglátóhelyek /szállodák, éttermek, kávéházak/ tisztasága, valamint az itt érzékelhető figyelmesség, udvarias kiszolgálás. Ez jórészt abban lelte magyarázatát, hogy a vendéglátó egységek tulajdonosai, bérlői nem csupán alkalmi vállalkozók voltak, hanem olyanok, akik hosszú éveken át szerezték meg a szakmai ismereteiket és eközben, jóformán minden esetben több hazai városban, sőt legtöbbjük külföldön is járt. 143
