A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen 1900-1910 közötti vendéglátóiparáról

Hol voltak városunkban a vendéglátó helyek? Elsődlegesen a főut­cán /"Aranybika","Központi szálló", "Debrecen városához", "Frohner szálló"/, illetve az ide betorkolló utcák /Kossuth-, Csapó-/ elején /"Angol királynő", "Korona", "Baross-”, „Erzsébet-", "Csokonai kávé­ház"/. Külön csoportként említhetjük a Nagyállomás környékén, az ak­kori Petőfi téren lévőket. Itt minden második épületben egy-egy szállo­da, vagy legalább is egy-egy mulató helyezkedett el /Nemzeti, Kispipa, stb./, de a közeli utcákban is pl. Deák Ferenc utcán a "Szarvas", az Er­zsébet utcán a "Telekdi" /később "Széchenyi"/, a Hunyadi utcán a "Kossuth" és a "Royal" szállók, s ezek között még hat más szórakozó­hely volt található. A Nagyerdőn is kialakult egy mulatónegyed. A fürdő közelében a "Dobos pavilon" , a "Nagyerdei kávéház" , a "Leveles csárda", stb. Az ellátás színvonalával kapcsolatban mondjuk el, ez időben a fő­utcán lévő éttermek ezüst evőeszközzel, márkás porcelánnal és minő­ségi üveggel terítettek, de voltak árnyoldalai is a debreceni vendéglá­tásnak. Létrejött néhány "zugkávéház" /"Kossuth" -, "Széchenyi"/ is. A többség azonban nívós ellátást biztosított. A vendégeket jó zenekarok /cigány, tambura/ és daltársulatok alkalmazásával, orfeumi műsorokkal igyekeztek szórakoztatni. A vállalkozók egymással versengve töreked­tek megfelelő pincészetet /italkészletet/, konyhát tartani, ételből, italból széles választékot biztosítani Új eljárásokat vezettek be. Megkezdték a "zóna ételek", a "színházi vacsorák", a "pezsgő fröccsök" felszolgálá­sát. A XX. század első évtizedében gyors fejlődésen ment át és jó szín­vonalat ért el Debrecen vendéglátóipara. Ebből a következőkben a szállodákról, éttermekről, kávéházakról óhajtunk szólni. Nem teszünk említést a kisebb vendéglőkről, kocsmákról, pálinka kimérésekről, laci­konyhákról, kávé kimérésekről, fürdőkről, stb. A tárgyalásra került egységekről elmondjuk, hogy mikor nyertek alapítást, kik hozták létre, kik lettek későbbi tulajdonosai. Milyen sajátsággal rendelkezett a bemu­tatásra kerülő étterem, kávéház. Miben hozott újat a szakmában9 Tö­rekedtünk az egyes egységek névváltozásait, vagy a közkedvelt nevek /"Kispipa". "Fehér Ló"/ újbóli használatba vételét végig követni. Min­denesetre Debrecen 1900 és 1910 közötti vendéglátóiparáról írtakkal egy hézagot igyekezünk betölteni azzal a további elképzeléssel, hogy a 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom