A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügyi és közművek a XIX. század végi Debrecenben

piacnak ígérkezett. Nem véletlen, hogy osztrák, német és budapesti cégek igyekeztek monopóliumot szerezni a helyi út- és vasútépítés terén, a korszerű ivóvízellátás, a fejlett gépeket alkalmazó üzemek kialakításakor. Ezzel együtt a város társadalmában is élénkült a vállalkozói kedv, amely részt vállalt az újításokban.

Az országos hatóságok felkarolták, ösztönözték a vállalkozásokat és ennek hatása a helyi közigazgatás tevékenységében is érzékelhető volt. A városi tanács nemcsak engedte és finanszírozta a változásokat, de maga is támogatta a vállalatokat. A külső hatások és a belső társadalmi erjedések eredményeként a korábban falusias Debrecen belvárosa teljesen átalakult, kiépült a szilárd útburkolat, a helyi vasúti közlekedés, bővült a csatornahálózat, kísérleteket végeztek a városi ivóvízellátás fejlesztéséhez. Olyan közmüvek alakultak ki, amelyek kedvező feltételeket teremtettek az ipar és kereskedelem fellendüléséhez, az egészségesebb polgári életvitelhez.

A járványos betegségek kialakulása a városoknak, mint népes településeknek mindig is jellemzője volt Korszakunkban a ragályos fertőzés elleni küzdelemben az országos és városi hatóságok szerepe elvitathatatlan. Járványos időkben az egészségügyi szervezet a városi tanács irányításával óvintézkedéseket foganatosított'és biztosította a gyógyításhoz nélkülözhetetlen feltételeket. Orvosokat, ápolókat alkalmazott, gyógyszert és fertőtlenítőszereket szereztetett be, kórházakat működtetett és felvilágosító munkája során tudatosította a lakosság körében a betegség természetét és a védekezés módját. Ez azonban önmagában elégtelennek bizonyult a járványok megfékezéséhez, emellett szükség volt a hatóság és a lakosság együttes erőfeszítésére a fertőzés- mentes környezet kialakításához. A talaj-, a víz- és a levegőszennyeződés elleni küzdelemben a XIX. századi városiasodás előrelépést jelentett, éppen a könnyen tisztítható útburkolatok, a fedett csatornák, az egészséges kútvíz biztosításával, nem utolsósorban a vállalkozáson alapuló köztisztasági vállalatok létrehozásával is. Ennek a folyamatnak a részét képezte az egészségügyi követelményeknek jobban megfelelő emésztögödrök, illemhelyek és a fekália ésszerű felhasználásának az elterjesztése is Tanúi lehetünk tehát egy tágabb a környezeti tényezőket is figyelembe vevő egészségügyi gondolkodás kialakulásának és gyakorlati megvalósításának.

141