A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügyi és közművek a XIX. század végi Debrecenben
október 6-án megtörtént. A felülvizsgálat során a víz vegyeiemzését dr. Vedrődi Viktor a gazdasági tanintézetben elhelyezett vegykísérleti állomás vezetője végezte el. Bár az ártézi kút fúrása a 80-as években eredménytelennek bizonyult, ám a kísérletet végigkövető műszakiak komoly szakmai ismeretekkel gyarapodtak. Például szorgalmazták a bő csövű kutak építését, mert nagyobb mennyiségű víz kibocsátására alkalmas és vízélvezeti szempontból is jobbak 10 Különösen a város saját kútmestere profitált a kísérletből, aki számtalan eredményes próbafúrást végzett el így készült például egy-egy kút 1885-ben a katonai kórházban, a következő év végén pedig a Pavillon laktanyában ’9 Altalanos gyakorlat volt, hogy a jóminőségü és bővizű kutakról hordókkal szállítják a vizet mind közületi, mind lakossági célra. Ilyen forrás volt a nagyerdei nyitott kút, melyet 1885-ben a gyorsabb vízkiemelés érdekében - a tanács megbízásából - Walser Ferenc budapesti gépgyáros szivattyúval szereltetett fel Bauer Ignác helyi gépészmérnök pedig fogaskerék alkalmazásával könnyen hajtható szerkezetet épített be.58 59 60 xxxx A század második felében a vasút, a távírda, a telefon megjelenésével Debrecen nyitottabbá vált az országban, főleg a fővárosban zajló polgárosodási folyamatok irányába. Ezzel együtt jár egy nagyfokú érdeklődés és igény a városi életet megkönnyítő korszerű példák iránt. Debrecenben megjelentek a vállalkozók Budapestről, Szegedről, Tokajból, az ország legkülönbözőbb tájairól és tevékenységük áldásos hatása érzékelhetővé vált. Új technikát, műszaki eljárásokat honosítottak meg az üzleti nyereség reményében, hiszen a város jelentős felvevő 58 HBML IV.B. 1405/b. 54.d. 1214/1880. 59 U.o. 41.d. 357/1879. * U.o. 66.d. 622/1884 140
