A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 21. 1994 (Debrecen, 1994)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Közegészségügyi és közművek a XIX. század végi Debrecenben
megválaszolatlanok maradtak és a pöcegödrök tisztántartása a fő kérdés. A városi tanács gazdaságossági szempontokra hivatkozva 1886- ban megszüntette a saját munkásaiból és a béresekből álló vállalatát, amely korábban a laktanyák, az iskolák és az utcaházak emésztőgödreinek a takarítását végezte és helyette vállalkozót szerződtetett. Rendkívül jelentős intézkedése volt a hatóságnak, hogy a közegészségi és köztisztasági szabályrendeletben előírta az árnyékszékek, pöcegödrök és földalatti csatornák kötelező tisztítását. A háztulajdonos köteles volt kizárólag a tanács által szerződtetett vállalkozóval a megtelt árnyékszéket sürgősen, egyébként pedig évente kétszer kitakarít- tatni A rendőr-főkapitányság felügyeletével az első vállalkozó Elkán Károly évi 1000 Ft díjazás ellenében 1887 februárjában kezdte meg a működését. О alkalmazta először a Walter-féle légszivattyús tisztítógépet, bár a főmérnök szerint a gép alacsony teljesítményű. A tanács a következő év augusztusában a város külterületén három 100-100 □-méteres helyet jelölt ki a fekália elásására, úgymint az epreskerti faraktártól délre, a pércsi országúttól keletre fekvő homokdombokat és a mátai út, nánási vasút metszési pontjának a környékét. A rendőrfőkapitány 1 890-ben javasolta a pöcegödör és a csatorna- hálózat tisztításának az összekapcsolását, úgyhogy az árlejtésen a legkedvezőbb ajánlatot tevő Klem Ignác már ennek megfelelően látta el - a gyepmesteri teendők mellett - a rábízott feladatot. A vállalkozó egy légszivattyús géppel, hozzá két kazánnal, két fahordó szekérrel és öt lóval rendelkezett. 1893-ban újabb hat évre meghosszabbították Klein Ignác szerződését azzal a feltétellel, hogy a nemrég épült gyepmesteri telepre megvásárolja Tamás János állatorvos találmányát, egy hullaégető kemencét és egy hullaszállító kocsit. A köztisztasági vállalkozó a város tulajdonában lévő épületek pöcegödreinek tisztításáért évente 448, a gyepmesterségért 400 forintot kapott. A feladatát kifogástalanul ellátó Klein Ignác 1902. december 3 1-ig rendelkezett érvényes szerződéssel48 U.o. 60.d. П. 146/1882. . 136