A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és Debrecen

tényét írták meg.18 A Frankenburg Adolf vezette „Fővárosi újdonságok” c. rovatban is csak két debreceni vonatkozás található: az egyik Balásházy János Elárult pályairat c. könyvére hívja fel a figyelmet, elismeréssel illetve a szerző eddigi tudományos és gazdasági munkásságát; a másik a Pestről Debrecenen át Kolozsvárig indított gyorskocsi járat előnyeit ecseteli.19

A kishírek csekély száma alighanem azzal függ össze, hogy a Pesti Hírlapnak nem volt állandó tudósítója a városban. Bár Kossuth Lajos nagy gondot fordított a vidéki levelezőhálózat kiépítésére, Debrecenben vagy nem akadt erre vállalkozó, vagy aki vállalta volna a feladatot, a szerkesztő számára nem volt megfelelő. Feltűnő, hogy a hasonló nagyságú és jellegű Szegedről vagy a valamivel kisebb Szabadkáról mennyivel több hír és tudósítás látott napvilágot; nyilván azért, mert mindkét városnak volt stabil helyi levelezője.

A város élete

Az első hónapokból még vannak adatok a kölcsönös próbálkozásra. A „Vidéki levéltárcza” rovatban 1841. február 6-án „egyik igen tisztelt levelezőnkére hivatkozva a Polgári Casino megalakítását ismertették, a szó szerint átvett szöveget idézőjelbe téve. Ebből az olvasható ki, hogy az illető maga is az új egyesület tagja volt. A soraihoz fűzött megjegyzés — feltehetően a rovatvezető, Láng Ignác tollából — azt bizonyítja, hogy a Pesti Hírlap a reformprogram megvalósításában sokat várt Debrecentől, a nemzeti jellegű polgárosodás példáját remélte fellelni a városban: „neki jutott más kevesek mellett a’ díszes szerep, tettleg bizonyítani, miképpen a’ királyi városok honunkban nem kizárólag idegen elemen épülvék, egyszesmind feszített szorgalommal ügyekezzék polgárközönségének mindenkép alkalmat nyújtani ama’ városias simaság terjedésére, melly századunk eszméi szerint csakugyan az európaias műveltség egyik jellemének tartatik.. .”20 Mintegy két hónap múlva a fenti rovatban újabb tudósítás jelent meg „Debreczenből” s újból egy névtelen helyi levelezőtől. Három rövid hírt fogott egybe: a kereskedők vonakodva jelentik be magukat a váltótörvényszéknél; az ide megválasztott kereskedő ülnökök sorrendjét illetően vita támadt; a színházban hangversenyt rendeztek egy tervezett hangászati egyesület javára.21 A következő — május végi — beszámoló alatt már szignó is látható: D. L. Talán a „debreceni levelező” szellemes rövidítése; ha viszont valódi nevet takar, jelenlegi ismereteink szerint azonosítása nem lehetséges. Csak annyi bizonyos, hogy jogi felkészültségű egyén volt. A másfél hasábos, azaz viszonylag hosszú közlemény ismét több mindent érintett: a tiszántúli kerületi tábla pereinek számát említette; a debreceni diákfiatalok körében is dívó, a

18 Pesti Hírlap, 1841. júl. 24. 493. p., 1843. jún. 25. 423. p.

19 Pesti Hírlap, 1842. febr. 6. 87. p.,i szept. 4. 632. p. — Balásházy János könyve 1841-ben jelent meg. ,A gyorskocsi járatról bővebb információkat tartalmazó hirdetmény: Pesti Hírlap, 1842. aug. 21. 599. p. — Frankenburg Adolf rovatvezetői tevékenységéről: Kosáry-D. i. m. 671. p.

20 Pesti Hírlap, 1841. febr. 6. 83. p. — A debreceni levél január 25-én kelt. Láng Ignác (1812—1864) ügyvéd, újságíró rovatvezetői munkásságáról: Kosáry D. i. m. 671. p.

21 Pesti Hírlap, 1841. ápr. 20. 237. p.

74