A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Kossuth Lajos Pesti Hírlapja és Debrecen

Pesti Hírlap egy korábbi számában elmarasztalt hazárdjátékok ellen há­borgott; Csécsi Imre fentebb említett cikkére reflektálva megjegyezte, hogy bizony a debreceni cívisek is gyakran élnek ,,a’ csicsóka módra naponkint szaporodó pálinkaboltok” kínálatával. Végül a vaskalapos városvezetés zártsága és a városházán tapasztaltak felett ironizált: „Egyéb­iránt óhajtottunk volna a’ városhatósági élet köréből is néhány neveze­tes adatot közleni: de annak rejtett belsejébe profanus emberek nem pillanthatnak”; az írnoki teremben őrzött pertár irataihoz alig lehet hozzá­férni a nagy zaj és a rendetlenség miatt.22 Ezután a város közéletéről szóló, némi túlzással rendszeresnek mond­ható — talán egyazon személytől származó — tudósítások elmaradtak; ma már nehéz kideríteni, hogy miért. A D.L. jelű cikkre is csak jókora késéssel, augusztus elején érkezett egy polemizáló válasz. Vámosy Károly városi főjegyző kiigazított egy-két apróbb pontatlanságot és védelmébe vette a megbírált városi tanácsot, amely — szerinte — ,,a’ lefolyt években mindenkor igyekezett lépést tartani a’ kor kívánatival, ’s alig volt olly ága a’ városi közigazgatásnak, melly a’ közelebbi időkben gyökeres reformon ne ment volna keresztül.23 1842 őszén még egy kísérlet történt a debreceni levelezés feleve­nítésére. Ezúttal К ...........у Mihály aláírással közöltek egy írást. Ez a név is nehezen azonosítható, leginkább Kenesseyt sejtet. A szerző elmarasz­talta a városi tanácsot, amiért engedélyezte, hogy a már működő hat gyógyszertár mellett újak is létesüljenek. Kossuth Lajos egy egészen más­fajta, polgárias gondolkodásmód szellemében igazította helyre a méltat­lankodót: „Ha ezen roszalást felveszszük, nem azért teszszük, mintha osztoznánk benne. Nem árt bíz az a’ concurrentia. A’ nyomorgó gyógy­szertárak közül a’ roszabb, a’ drágább, a’ hanyagabb meg fog szűnni, a’ jobb, olcsóbb, szorgalmasabb pedig boldogul. Ez a’ világ állapotja; és ez jól van így.” Egyébiránt a tudósítás második része a város érzékelhető fejlődéséről ad tömör képet: „íme’ csak nem egész pompájában díszük már a’ nagyszerű városháza! A’ főutczán lévő kút ellátja a’ város nagy részét jó ivóvízzel! A’ második jó sikerrel furatik! Szaporodik a’ kisded­óvóintézet pénzalapja! A’ hangász egyesület még fenáll! A’ polgári casino virágzik! A’ másikra [. . .] új aláírások történnek, és a’ külső vásárra ve­zető német utcai út valahára megigazíttatik! Sőt, a’ mint hallatszik, hol­landiai városok példájára, téglával fog kirakatni!2'* A protestáns unió Kossuth Lajos és Debrecen kapcsolata az újság létezésének első hó­napjaiban viszonylag harmonikus volt, ekkoriban kölcsönös bizalommal közeledtek egymáshoz. Az első összeütközésre 1841 nyarán és őszén került sor, mégpedig a protestáns unió ügyében. A korábban is többször 22 Pesti Hírlap, 1841. máj. 29. 357—358. p. 23 Pesti Hírlap, 1841. aug. 4. 519. p. — A nemesi származású Vámosy Károlyról (1800—1845),’ aki 1833-től főjegyzője, 1844-től tanácsnoka volt a városnak, a legrészletesebb életrajz Könyves Tóth Mihály református lelkész temetési be­szédében olvasható: „A* keresztyénnek — kikerülhetlen halállal szemközt — fenséges léleknagysága ’s édes öveiért Istenhez emelt bizodalmas könyörgé­se.” Debrecen, 1845. 15—16. p. 24. Pesti Hírlap, 1842. nov. 10. 795. p. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom