A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen zenei életéhez az abszolutizmus korában (1849-1867)
Debrecen zenetörténeti fejlődésében jelentős szerepe van a református istentiszteleti éneklésnek. A protestáns énekeskönyvek fő vonulata összegzi a középkor örökségét és az anyanyelvű énekköltészet értékeit.4” Zsoltárfordításokat, lírai és oktató énekeket a reformáció kezdetén már Sztárai Mihály is szerzett 1546 és 1560 között. A legkorábbi debreceni énekeskönyv pedig az 1550-es években jelent meg Kálmáncsehi Sánta Márton szerkesztésében. Huszár Gál 1560-ban kezdte nyomtatni énekeskönyvét. „A keresztyéni gyülekezetekben való isteni dicséretek” című kiadvány 1561-ben jelent meg „Melios Péternek, a döbrötzöni prédikátornak” ajánlva.uHuszár Gál és Szegedi Gergely is adott ki énekeskönyvet, majd a Mélius—Szegedi énekeskönyv második, bővített kiadása következett (1569) és Huszár Gál Graduálja 1574-ben, amely a teljes istentiszteleti liturgiát és gyülekezeti énekeskönyvet tartalmazta. Gönczi György püspök 1590-ben végleges formába öntötte a debreceni gyülekezeti énekeskönyvet.42 Műve a „Kis gradual”, de emlegették „Debreceni psaltérium” néven is, a 17. század folyamán 14 újabb kiadást ért meg. Az ötödik, 1635. .évi kiadásától fogva Szenczi Molnár Albert zsoltárait is magába foglalta. Szilvás-Üjfalvi Imre 1602-ben Debrecenben megjelent énekeskönyve után 1607 egy jelentős művelődéstörténeti és zenetörténeti állomás. Szenczi Molnár Albert ekkor adta ki az általa lefordított teljes zsoltárkönyvet. Néhány évvel később jelenik meg Szenczi Mohiár Albert oppenheimi bibliakiadásához csatolt énekeskönyve 1612-ben. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk Geleji Katona István Keserűi Dajka Jánossal közösen szerkesztett „öreg graduál”-ját, 1636-ban. Említésre méltó még az 1630 kö- i'ül keletkezett Csurgói énekcskönyv és az 1637—1681 között lejegyzett „Kecskeméti gradual”. Ebben Huszár Gál zsoltárfordításai is tovább éltek.43 Mivel a magyar református egyházban az énekeskönyv ügye gondokat okozott, 1729-ben „Énekügyi Bizottságot” hoztak létre Zoványi György püspök kezdeményezésére. Az énekeskönyvek átdolgozásával az egyház még többször kényszerült foglalkozni.44 Nemcsak egyházzeneileg, hanem művelődéstörténetileg is fontos volt Maróthi György fellépése, aki az összhangzatos éneklésnek svájci minta szerinti bevezetésére, törekedett. 39 Gondolatok az egyházi zenéről 39. Németh Amadé: Erkel. Bp. 1979. 224. old., Major Ervin: Erkel Ferenc műveinek jegyzéke. Második bibliográfiai kísérlet. In.: Magyar zenetörténeti tanulmányok. írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. Szerk.: Bónis Ferenc., Bp., 1963. 32. old., Brockhaus-Riemann: Zenei lexikon. Szerk.: Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiadás szerk.: Boron- kay Antal. Bp., 1978. I. köt. 528. old. 40 Fekete Csaba: A kollégiumi énekkar történetének rövid áttekintése. In. A Debreceni Református Kollégium története.' Szerk.: Barcza József, Bp., 1988. 753. old. 41 Horváth János: A reformáció jegyében. .., Bp., 1957. 65. old. Bottá István: Huszár Gál élete, művei és kora (1521 ? — 1575) Bp., 1991. 129. old., Debrecen története I. k. (Szerk.: Szendrey István) Db., 1984. 545. old. 42 Horváth J.: A reformáció jegyében... i. m. 420. old., Bottá 1.: Huszár Gál élete művei és kora ... i. m. 315. old., Debrecen története I. k. i. m. 545. old. 43 Bottá I.: i. m. 380, 406,1 413, 445. old., Tarnóc Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában., Bp., 1978. 70. old., Horváth J.: A reformáció jegyében... i. m. 303—304. old. 44 Kormos László: A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár ismertetője. Db, 1984. 66, 355. old, TtREL. 1.4. c. 1. d. 1727—1890. 92
