A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen zenei életéhez az abszolutizmus korában (1849-1867)
Zsoltárkiadása 1740-ben „A Soltároknak a Kóták szerént való Éneklésének Mesterségének RövicT Summája” című alapvető zenei ismereteket is tartalmazta. Rövidesen, 1743-ban megjelentette „A Soltároknak négyes Nótá- jik” című munkáját Claud Goudimel 16. századi harmóniáival. Ebben a kiadványban foglalkozott a többszólamú éneklés elemi tudnivalóival, amelyet „A harmóniás éneklésről való rövid tanítás” fejezetben foglalt ösz- sze.45 A már satnyulni kezdő templomi éneklésnek a továbbiakban új lendületet ad Losonczi István: „Éneklésben tanító mester” könyve 1754-ben és Szönyi Benjamin „Szentek hegedűje” címmel összegyűjtött énekei 1762-ben. A 18—19. század fordulóján olyan jeles énekszerzők tűntek fel, mint Lengyel József, a kollégium professzora, Nagy István, Keresztesi József és Szentgyörgyi József. Pálóczi Horváth Ádám is elküldi az általa készített énekeket a kiadandó új énekeskönyvhöz 1805. március 28-án.46 Az egyházkerületi közgyűlés 1790. augusztus 16-án foglalkozott az énekeskönyv átdolgozásának ügyével, s hosszadalmas tárgyalások után, királyi engedéllyel 1812-ben 20 000 példányban megjelent az énekeskönyv. Az énekügyi bizottság kinyomtatására a debreceni nyomdával kötött szerződést. Hosszú ideig ezt az énekeskönyvet használták a református gyülekezetek.47 Az énekeskönyvi pénztárnok jelentéséből tudjuk, hogy 1849-ben 10 000, 1850-ben ugyanennyi és 1851-ben is ugyanennyi példányszámú énekeskonyv kelt el.48 Telegdy K. Lajos kimutatása szerint a városi könyvnyomdából 1861 március 5-én 1000 darab kis-, 30 darab nagy formátumú énekeskönyv került ki.49 Szintén Telegdy egy 1863. november 24-i jelentésében olvashatjuk, hogy a nyomda 1200 darab közönséges papírú és 15 darab kisebb, valamint 15 darab graduál típusú énekeskönyvet nyomtatott ki.50 Szenczi Molnár Albert zsoltároskönyvének 1736. és 1784. évi kiadása is napvilágot látott a debreceni nyomdában az 1860-as években.51 52 Említendő itt Szotyori Nagy Károly „Énekhangzatos könyv rövid útmutatással az éneklés tanítására” című 1846-ban Debrecenben megjelent könyve, továbbá „Templomi karénekeskönyv” című Pesten 1848-ban kiadott műve.62 Korszakunkban 1866-ban jelenik meg Debrecenben Révész Imre: „A magyarországi ref. egyház énekeskönyvéről” című műve is.53 A gyülekezeti éneklésben egyre nagyobb szerepük le sz az 1800-as évek elején egymás után épülő református orgonáknak. Csokonainak Lengyel József névnapjára írott soraiból tudjuk, hogy a Kollégiumban használták a pozitívot (kisorgonát). Az újonnan épült szárnyban, az Oratóriumban pedig 1830-ban állítottak fel orgonát. A Nagytemplomot 1838-ban látták el 45 Csomasz Tóth Kálmán: Maróthi György és a kollégiumi zene. Bp., 1978. 46. old, Tóth Béla: A kollégium története a XVIII. században. In: A Debreceni Református Kollégium története... i. m. (95. old.). 46 Juhász Géza: Csokonai tanulmányok, Bp., 1977. 50. old.; Zoványi Jenő: Egyháztörténeti lexikon. Szerk.: Dr. Ladányi Sándor, Bp., 1977., 308, 368, 377, 422. old.; TtREL. I. 4. c., 1. d., 1727—1890., 1805. márc. 28. 47 Kormos L.: A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár ismertetője... i. m. (355. old.), Zoványi J.: Egyháztörténeti lexikon i. m. 170J 377, 615. old. 48 TtREL X. 4. c. 1. d. Zagyva Imre. 1852. aug. 28-i jelentése 49 HBML. IV. B. 1109/a. 15. k. 238/1861., 1861. március 5. 50 HBML. IV. B. 1109/a. 26. k. 10 000/1863., 1863. nov. 24. 51 Benda Kálmán—Irinyi Károly: A négyszáz éves debreceni nyomda. Bp., 1961. 193. old. 52 Zoványi J.: Egyháztörténeti lexikon... i. m. 614. old. 53 Tóth B.: A kollégium története a XVIII. sz-ban. i. m. 144. old. 93
