A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)

Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen zenei életéhez az abszolutizmus korában (1849-1867)

hangverseny tartását a Zenede javára 1867. július 5-én. Ígéretét nem teljesítette, a Zenede igazgatója azonban 1867. július 5-én jelentette, hogy az énekesnő közreműködése nélkül „kedvező sikerrel” megtartotta a hagver- senyt.62 *

Fentebb említettük, hogy a 18. század végén, „énekes játékot”, a 19. század elején pedig operaelőadást láthattak a debreceniek. A „Debreceni Dalszínház Társaság” 1829-ben mutatta be a „Sevillai borbély” című operát a kaszinó műkedvelőiből és zenetanítókból alakult zenekarával. Szerepelt az előadáson a kor híres színésznője, Dériné is.83 Korszakunkban fordulópontot jelent Reszler István színigazgató társulatának a városba érkezése 1861. áprilisában. Az 1865. évi színházfelavatásig Reszler társulata játszott Debrecenben. Ebben a társulatban volt már énektanár, zeneigazgató és karnagy is. Reszler maga is kiemelkedő képességű operaénekes, kitűnő tenorista volt. Igazgatósága idején nagyon sok operát adott elő a színház. Műsorra került az Ernáni, a Trubadúr, a Lammermoori Lucia, a Hunyadi László, a Rigoletto és még sok más nagyszerű alkotás. A zenekar összetétele 1866-ban a következő volt: karnagy, másodkarmester, hegedűs 5, csellista 1, kürtös 2, sípos 2, bőgős 1, trombitás 2, fuvolista 1, pozános 1, pásztorsípos 1, üstdobos l.64 A Csokonai Színház irataiban sok színész és énekes szerződése megtalálható ebből az időből. Ilyen pl. Ma- josházi Klára kardalnoknő és segédszínésznő szerződése 1866. július 25- én. Nevezett művésznő „a debreceni állandó színházban, a rá bízandó s egyéniségéhez illő szerepekben és kar énekekben az intendáns és illetőleg megbízottja rendeletéi szerint köteles fellépni.”65 66 Tanner István első operai bariton énekes, Újhelyi Marika kardalnoknő „apró magány énekesnő és segédszínészné”, szerződése 1867-ben készült. Nagy József kardalnok, tenore prim és segédszínész is 1867-ben kötötte meg szerződését. Medgyessi Nándor Űr, mint másod karnagy köteleztetik „férfi és női kart tanítani, opera és operettekben, mint első hegedűs a zenekarban játszani.” A szerződés 1868. április 28-án készült. Znojenszky Nándor Űr, „mint első viola játszó, hangszerén tisztán játszani, minden előadás estvéjén a tiszta hangolás végett az Orchestrumba 1/4 órával a kezdet előtt pontosan megjelenni köteles.” Szerződésének időpontja 1867. április 4.6e Debrecen város tanácsának irataiban olvashatunk operaszövegek kinyomtatásáról. A nyomdaművezető jelenti, hogy a színházi pénztárnok a „Don Sebastiani” opera szövegéből 500 darabot rendelt meg 1862. április elsején. Ugyanakkor a „Hugenották” című opera szövegét is 500 példányban kérte kinyomtatni.67

Dolgozatunkban más összefüggésben már szóltunk a Kollégiumi Kántus alakulásáról, és arról, hogy az 1840-es években bizonyos szervezeti átalakulás történt. Fordulópontnak tartják az 1846. évet, amikor az énekkar kettévált: férfikarra és vegyeskarra. A Kántus néven ismert fő62 HBML. VIII. G61/b. 2. k. 14/1867., 1867. március 26., u. o. 24/1867., 1867. július 5.

63. Csobán E.: Debrecen zenei múltjának vázlata... i. m. 306. old.

64 Taar F.: A kezdetektől 1874-ig... i. m. 37, 38, 40, 41, 46. old. M. Lázár M.:

A debreceni opera története... i. m. 301. old.

65 HBML. VIII. 703/b. 1. d. 10/1866., 1866. július 25.

66 HBML. VIII. 703/b. 1. d. 79/1867., 1867. szept. 22.; 23/1867., 1867. február 26.;

72/1867., 1867. április 17.; 45/1868., 1868. április 28.; 68/1867., 1867. április 4.

67 HBML. IV. B. 1109/a. 19. k. 413/1862., 457/1862. 1862. április 1.

95