A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 20. 1993 (Debrecen, 1993)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok Debrecen zenei életéhez az abszolutizmus korában (1849-1867)
iskolai énekkar a férfikarból alakult ki. A vegyeskarból pedig megszerveződött a gimnázium énekkara. Hátra volt még az alapszabály megalkotása, amelyet az egyházkerületi közgyűlés 1847. október 31-én 360/1847. számon megerősített.68 Fáy András a kántus évszázados fennállásának ünnepén, 1859-ben enyhe túlzással azt írta, hogy „vetélkedett Európa legjelesebb operai chorusaival.”69 70 A szabadságharc utáni változások szükségessé tették az alapszabály módosítást, ami 1861-ben meg is történt. Ezután az énekkar vezetője a praeses lett, a szólamok élére protocantorok, „szakvezetők” kerültek. Üjdonság volt a jegyzői tiszt beállítása. A jegyzőkönyvbe feljegyezték a tagok névsorát, tisztségét, a kórus életének kiemelkedő eseményeit. Leltárt vezettek az ingóságokról és a kottákról.50 Sajnálatos, hogy a kántus jegyzőkönyvei is éveken át hiányosak. Csányi Dániel tanárkari jegyző az 1861. november 6-i gyűlésen a következőket írja: „Az énekkarnak több év óta semmi jegyzőkönyve nincs, annálfogva javaslatba tétetik oly jegyzőkönyv behozatala, melybe az énekkar tagjainak névsora gyakorlat alkalmával fölolvastatván, a mulasztók, vagy a szab- gyakorlat alkalmával fölolvastatván, a mulasztók, vagy a szabályok bármelyikét megsértők nevei is beirattassanak.”71 72 A Kántus az abszolutizmus korában is különböző rendezvényeken lépett fel. Debrecen város tanácsülési jegyzőkönyvében olvassuk pl., hogy a „Kollégyumbeli éneklő kar” részére 1850. augusztus 19-én „a Király születése napjáni éneklésért jutalomképpen” 40 forint utaltatott ki.7a Nyizsnyay Gusztáv zeneművész 1861. december 12-én a színházban tartott hangversenyére is kérte a Kántus közreműködését. Hasonlóképpen igényelte a kollégiumi énekkar részvételét Székács József nagyváradi római katholikus kántor 1865. március 25-én rendezett koncertjén.73 Tóth Mihály lelkész, a Főiskolai Énekkar” felügyelő tanára 1864. április 6-án pedig engedélyezte, hogy a Kántus jótékony célú hangversenyen működjön közre.74 A 19. század második felében alakultak ki az egyleti dalárdák, amelyek a kulturális élet jelentős tényezői voltak. Amikor a „Debreceni Dalárda Egyletről” szólunk, az előzmények között tartjuk számon a már többször említett, 1841-ben létrejött „Hangász egyesületet”. Ezután a megalakuló Zenede keretei között formálódó „Ének és zenekör”, majd az 1862-ben megalakuló „Zenede-egylet” a szerveződés útjának további állomásai. A „Zenede-egylet” 1862. november 23-án tartott közgyűlésén tiszteletbeli tagok választására tesznek indítványt, és a nevek sorában Erkel Ferenc is megtalálható. Egy évvel később, 1863-ban a „Debreceni Dalárda” vagy másként nevezve „Debreceni Dalárda Egylet” színrelépéséről olvashatunk. Néhány év múlva 1871-ben „Dal- és zeneegylet” a neve, 1886-tól „Debreczeni Dalegylet”, még később pedig „Városi Dalegylet” néven 68 Kormos L.: A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár ismertetője... i. m. 382. old. 69 Csomasz Tóth K.: Maróthi György és a kollégiumi zene... i. m. 194. old. 70 Kormos L.: i. m. 383. old. 71 TtREL. II. 24. c. 1. k. 6. old. 1861. november 6. 72 HBML. IV. B. 1109/a. 4. k. 2611/1850., 1850. aug. 19. 73 TtREL. II. 24. c. 1. k. 18. old., 1861. dec. 17.; 53. old., 1865. márc. 25. 74 HBML. VIII. 661/b. 1. k. 27/1864., 1884. április 6. 96
